Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)
III. FÜGGELÉK - 2. A tudomány szervezetének kialakulása: Egy tanmese tanulságai M. J. Moravcsik
207 A TUDOMÁNY SZERVEZETÉNEK KIALAKULÁSA Ha az a cél, hogy egy országot a tudományos forradalom áthasson, akkor szükség van a jövő generációinak hosszútávú széles alapokon nyugvó képzésére, a tudományos szellemmel már megihletett néhány ember energikus támogatására, továbbá arra, hogy ezek az országok állandó kölcsönhatásba legyenek olyan fejlett technológiájú társadalmakból jövő személyekkel, amelyekben a tudományos forradalom számottevő mértékben beolvadt az általános kultúrába. A hangsúlyt azokra az előnyökre kell helyezni, amelyek a tudomány új világszemléletformáló jellegéből fakadnak, nem pedig abból, hogy a tudomány révén a fizikai túlélés könnyebbé válik. E szempontból az ember sokszor találkozik ellenállással, még a fejlődő világ néhány nyugati szakértője részéről is (főként politikai közgazdák részéről), akik megdöbbentő tudatlanságot árulnak el azt illetően, hogy mi mindenre van szükség a virágzó tudomány létrehozásához. A társadalmak intellektuális és filozófiai átformálódása, az emberek világnézetének erőteljes megváltozása, és új kulturális áramlatok létrehozása nem lehetséges gyorsan. Nincs mód a tudomány fájának olyan növesztésére, hogy elültetése után egy héttel gyümölcsöt hozzon. Ezzel szemben sajnos nagyon sokféleképpen lehet ezt a fát úgy kezelni, hogy soha gyümölcsöt ne hozzon. Hogyha mód volna arra, hogy meggyőzően megmutathatnánk a tudomány és fejlett technológia bevezetésének elkerülhetetlen oldalait a fejlődő országok haladásra kész népeinek, akkor ezek a népek a jövő sok csalódásától megóvnák magukat és anyagi, sőt ezen túlmenő előnyökre tennének szert.
