Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)
II. KÜLFÖLD - 6. Az egyetemi kutatási tevékenység értékelése E. Garfield
194 AZ EGYETEMI KUTATÁS ÉRTÉKELÉSE Teljes felelősséget vállalok minden itt kifejezett vagy bennerejlő álláspontért, véleményért, és remélem, hogy sikerült eloszlatnom egy csomó tévhitet, ami ezzel a kritikus témával kapcsolatban kialakult. Az idézetelemzdssel kapcsolatos szakirodalom, mind a véglegesített állásokkal, mind pedig más kiértékelési célokkal kapcsolatban, nyilván tovább fog gyarapodni. Figyelembe véve azoknak a tanulmányoknak a számát, amelyeket az idézettséggel kapcsolatban közlünk, talán itt van az ideje, hogy a Current Contents-ben évente egy áttekintő cikk jelenjen meg a fenti szakirodalommal kapcsolatban. A feltüntetett irodalomjegyzékben található az egyik, a mai napig közölt legolvasmányosabb áttekintés Linda C Smith tollából (University of Illinois at Urbana-Champaign). 64 Julie A. Virgo cikke doktori értekezésén alapul, 6 5 és a szakmai bírálatot az idézetanalízissel összevető, úttörő tanulmány. Lawani és Bayer nemrégiben korszerűsítették eredményeiket. 6 6 White 6 7 és McCain 6 8 közleményeit példákként választottuk ki arra, hogy hogyan lehet az on-line együttidézési eljárásokat a láthatatlan kollégiumok azonosítására felhasználni. Price és Smith ugyancsak tárgyalják az együttidézést.. Price azt fejtegeti, hogy milyen jelentősége lesz ennek a módszemek az információ feldolgozásában, továbbá a tudományfilozófiában, tudományszociológiában és tudománytörténetben. 6 9 Small alkalmazza, amikor azt vizsgálja, hogyan fejlődik a tudásanyag a társadalom- és természettudományokban. 70 Mivel bizonyos esetekben az idézetelemzés kiszorítja a közleményszámlálást, mint produktivitásmutatót, felvettük listánkban Helmreich 7 1 és Folly 7 2 munkáit, amelyek a kutatási eredmények e két mérőmódszerét vetik egymással össze. Folly azt is vizsgálat tárgyává tette, hogy milyen hatással vannak a különféle önidézések az egyéni idézettségi eredményekre. Már több éve vesznek részt pszichológusok az idézettségi elemzésben. Az egyetemi kutatási produktivitásra vonatkozó eredményeket Endler, 7 3 Morris 7 4 és Rushton 7 5 cikkei képviselik. Roche ugyancsak foglalkozik az egyetemi tanszékek/karok tudományos termelékenységének kérdésével, és leírja az idézettségi adatok felhasználását a folyóiratok rangsorolásában. 7 6 Irodalom 1. W. P. Metzger: The history of tenure. (Metzger, W. P., O'Toole, J., Glazer, P. M.) Tenure, Washington, DC, American Association for Higher Education, 1979. 2. J. O'Toole: The poverty of historicism: A critique of Walter Metzger's defense of tenure. (Metzger, W. P., O'Toole, J., Glazer, P. M.) Tenure. Washington, DC, American Association for Higher Education, 1979. 3. S. Cole, J. R. Cole, G. A. Simon: Chance and consensus in peer review, Science, 214 (1981) 881. 4. D. Needham: Improving faculty evaluation and reward system./ Econ. Educ., 13 (1982) 6. 5. E. Garfield: Citation measures used as an objective estimate of creativity, Essays of an Information Scientist. Philadelphia, ISI Press, 1977. Vol. 1; Current Contents, No. 34. (26 August 1970) 4. 6. E. Garfield: Citation Indexing - its Theory and Application in Science, Technology and Humanities, Philadelphia, ISI Press, 1983. 7. E. Garfield: Idiosyncrasies and errors, or the terrible things journals do tous,Current Contents, No. 2. (10 Januray 1983)5. 8. E. Garfield: How sweet it is — the ACS Patterson-Crane Award. Reflections on the reward system of science , Current Contents, No. 30 (25 July 1983) 5. 9. P. Seldin : Successful Faculty Evaluation Programs, Crugers, NY, Coventry Press, 1980. 10. R. P. Chait, A. T. Ford :Beyond Traditional Tenure, San Francisco, CA, Jossey-Bass, 1982. 11. R. I. Miller .Evaluating Faculty Performance, San Francisco, CA, Jossey-Bass, 1972.
