Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)
I. MAGYARORSZÁG - 1. A KLTE természettudományi karán végzett kutatómunka tudománymetriai értékelése Beck Mihály és Gáspár Vilmos
KLTE TTK-N VÉGZETT KUTATÓMUNKA ÉRTÉKELÉ SE 14 A hatástényező értékekből látható, hogy a MTA idegen nyelvű folyóiratainak, az „Actáknak", szinte minden tudományágban meglehetősen kicsi a hatástényezője, azaz egy cikkére jutó átlagos idézettsége. A Szovjetunióban és a kis országokban kiadott folyóiratok hátrányosabb helyzete jó érzékelhető. A biológiai folyóiratok között például Szovjetunióban kiadottat az SCI adatbázis nem is tartalmaz. A matematikai folyóiratok kisebb hatástényezőiben jól megnyilvánul az eltérő hivatkozási szokás. Vizsgálataink során nem vettük figyelembe, hogy egy-egy folyóirat hatástényezője évenként változik, összehasonlítva a Journal Citation Reports néhány évi adatait, a változás lényegtelennek tűnő. így, a közlés idejétől függetlenül, minden közlemény értékelésekor az 1979-ben közzétett számokat alkalmaztuk. Megszűnt, vagy több részre szétváló folyóirat esetén jogutódjának, vagy jogutódjai hatástényezői átlagának megfelelő értékeket használtunk. A kutatási tevékenység teljes értékelésére nem vállalkoztunk. Kizárólag csak a folyóiratokban publikált tudományos közlemények értékelését végeztük el. Az értékeléskor megkülönböztettük a magyarul és idegen nyelven publikált közleményeket, de ez utóbbiak esetén együtt kezeltük a hazai és külföldi kiadású folyóiratokban megjelent dolgozatokat. A magyarul és idegen nyelven közölt cikkek hatása (H m ületve Hj) az egyes folyóiratokban (j) közölt cikkek száma (N mj ületve Njj) és a folyóirat hatástényezője (Hfj) szorzatainak összegeként adódik: = 1 N m JH f J, illetve 1 Hi=j Ni,i Hfj A teljes hatás: ' Ht = Hm + HiMivel a dolgozatok túlnyomó részének több szerzője van, ezért önkényes és félrevezető a hatásnak egy személyhez való rendelése. Kiszámítottuk az egy szerzőre jutó hatást is oly módon, hogy minden egyes folyóirat esetében számítottuk a szerző dolgozataira jellemző átlagos szerzőszámot (íj) és a megfelelő folyóiratra vonatkozó hatást ezzel osztottuk. Az így nyert értékek összegezésével kaptuk R m, Rj és R t értékeket. A különféleképpen definiált hatásokat osztva a megfelelő cikkek számával, különböző átlagos hatástényezők adódnak. Figyelembe vettük azonban, hogy egyes folyóiratok nem szerepelnek a kiadott listában, illetve egyesek hatástényezője zérus. A véges hatástényezőjű folyóiratokban közölt cikkek számát rendre N' m, N'j és TV r vei jelölve a 2. táblázatban feltüntetett átlagos hatástényező értékeket számítottuk. Minél nagyobbak ezek az értékek, annál rangosabb dolgozatok jeüemzik a vizsgált szerzőt, csoportot, intézményt, országot. 2. táblázat Átlagos hatástényező Képlet összes megjelent cikkre összes, véges hatástényezőjű folyóiratban megjelent cikkre Idegen nyelven megjelent cikkekre Idegen nyelven megjelent, véges hatástényezőjű folyóiatban közölt cikkekre Magyar nyelven megjelent cikkekre Magyar nyelven megjelent, véges hatástényezőjű folyóiratokban közölt cikkekre Hf > t =H t/N t H'fj =y t H U = Hj/Nj Hf > m = HJN m
