Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

II. KÜLFÖLD - 5. A gyógyszerkutatás tudománymetriai elemzése M.E.D.Koenig

II.5. A GYÓGYSZERKUTATÁS TUDOMÁNYMETRIAI ELEMZÉSE* között is.

1

3 Emiatt viszont csökken a késés az elvégzett kutatás közlése és azon gyógyszerek megjelenése között. A jelen munka azonban nem tesz kísérletet arra, hogy a közleményeket az új gyógyszer megjelenésével összekapcsolja, hanem mindkét jelenséget a kutatási folyamat független outputjának tekinti. A mérés alapját képező változókat a gyakorlati lehetőségektől függően párhuzamos és viszonylag hosszú időszakokra gyűjtöttük, hogy az adatmennyiség elég nagy legyen, továbbá hogy a késési hatásokat elmossuk. A pénzügyi adataink az 1965-1978 periódusból, a gyógyszerkibocsátási adataink az 1965—1976 periódusból származnak. A tudománymetriai adatok gyűjtése az 1970—1974 évek forrásanyagából történt. Utóbbi esetben öt évet elég volt áttekinteni, ugyanis az 1970—1974 években 9803 közlemény jelent meg. Gyors elemzéshez egyszerű osztott minta analízist végeztünk. Mindegyik gyárra összehasonlítottuk a tudományterületi és az általunk bevezetett idézetosztályok közötti korrelációkat az 1970—1971, illetve 1973—1974-es évekre. Az adatok rendkívül hasonlóak voltak, egyetlen esetben sem tűnt úgy, hogy a megfelelő cellákban nagyobb vagy akárcsak figyelemreméltó különbségek lennének. Elemzés Az adatok szerkezetébe való bepillantás érdekében a változókat először faktoranalízisnek vetettük alá. A tudománymetriai, a gyógyszertermelési, a szakértői véleményváltozókat, a termelékenységet és az átlagos költségvetést ortogonális varimax faktoranalízissel és iteratív főfaktorokra bontással (SPSS faktor eljárás PA2) vizsgáltuk.

1

4 Eredményeképpen négy faktort kaptunk, amelyek 90%-át tették ki a teljes varianciának (8. táblázat). A faktorok alacsony száma és a variancia magas kumulatív százaléka meglehetősen kielégítő eredmény egy ilyen nagy és inhomogén változócsoport esetében. Az 1. faktorban az orvosbiológiai változók és az összesített idézettség van egyértelműen túlsúlyban. Ismerve a gyógyszergyárak orvosbiológiai cikkeinek magas idézettségét, ez a kapcsolat egészen valószínűnek látszik. A 2. faktort a klinikai tudománymetriai változók, továbbá a költségvetés jellemzi. A 3. faktor a szakértői vélemény változók (kreativitás, kereskedelmi hatékonyság, hozzájárulás, alapkutatás) uralják, de a biológiai közlemények, különösen a sztártípusú biológiai cikkek szintén számottevő súllyal szerepelnek. Ez a szakértői vélemények és a tudománymetriai változók összefüggését mutatja. A 4. faktor a gyógyszerkibocsájtást, azaz a pontszámot és a termelékenységet tükrözi. A négy faktorba tehát Lényeges változók Megnevezésük 1. faktor Orvosbiológiai idézetek orvosbiológia kutatás 2. faktor Klinikai:költségvetési: kémiai fejlesztési kutatás 3. faktor Szakvélemény: biológiai szakértői vélemény 4. faktor Pontszám: termelékenység gyógyszerkibocsájtás A faktoranalízisek eredményeiből bizonyos előzetes következtetések vonhatók le a gyógyszeripari kutatás teljesítményeiről. Két jól megkülönböztethető kutatási típus tűnik