Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)
II. KÜLFÖLD - 3. Mennyiségi mutatószámok alapkutatási programok és tervezetek (projektek) értékelésére J. Davidson Frame
138 MUTATÓSZÁMOK ALAPKUTATÁSI PROGRAMOK É RTÉKELÉSE Figyelembe vettük-e a tudományterület jellegét? Gyakran nagy különbségek vannak szakterületről szakterületre az átlagos publikációszámban, és ezeket a különbségeket is tekintetbe kell venni (pl. a biokémiában a folyóiratcikkek átlagos száma szerzőnként és évenként 2,70, míg a gépészmérnöki tudományban 1,06). Milyen kontrollcsoportot kívánunk alapmérce gyanánt venni? Vannak-e valós adatok a kontrollcsoport termelékenységére, vagy ezeket az adatokat magunknak kell kiötleni? összehasonlíthatók-e a kontrollcsoport adatai a mi értékelendő kutatócsoportunkéival, vagy a különböző adatbázisok miatt ezek nem összevethetők? A pubükációk forrásai minőségileg hasonlók-e? Azaz, míg az egyik csoport jellegzetesen első osztályú folyóiratokban publikál, a másik jellegzetesen harmadrendűekben? Mihelyt ilyen és hasonló kérdésekre kielégítő választ kapott, az elemző készen áll adatai összegyűjtésére és elemzésére. 1. táblázat Két multidiszciplináris program mennyiségi összehasonlítása ,,A program „B program Életkor 46,5 47,8 Fokozat óta eltelt évek 19,4 17,6 Fokozatok Ph.D./D.Sc. 87,3 % 95,6 % M.D 9,4 2,2 Ph.D.|M.|D. 1,1 0,0 M.S. 2,2 22 Publikáció/év/kutató Biológia, élettudományok 3,22 2,82 Fizikai tudományok 2,21 1,63 Társadalomtudományok 1,00 0,57 Mérnöki tudományok 1,89 0,93 Agrártudományok 2,19 1,63 Az 1. táblázat összehasonlítást ad két nagyméretű, multidiszciplináris programról, amelyeket a szövetségi kormány támogatott. Nem csupán publikációs termelékenységi adatokat tartalmaz, hanem néhány demográfiás változót is. Mint a táblázatból kiderül, az életkor, a legmagasabb fokozat és a fokozat óta eltelt évek szempontjából a két csoport között nincs figyelemreméltó különbség. Amikor azonban a kutatóként évente publikált cikkszámot tekintjük, látható, hogy az „A" program kutatói mindegyik tudományterületen rendszeresen felülmúlják a „B" program kutatóit. Ezek az adatok megerősítették azoknak az ösztönszerű megérzéseit, akik a két programot az illető ügynökségen ismerik. Sejtették, hogy az „A" program nagy tekintélyű, produktív és versenyképes, míg a „B" program középszerű. Ebben a példában a termelékenységi adatok megerősítették a két program viszonylagos érdemeiről alkotott megérzéseket. Tudományterületi normatív táblázatok A 2. táblázat adatait a szerző állította össze hat tudományterület: a fizika, a kémia, a csillagászat, a mikrobiológia, a biokémia és a gépészmérnöki tudomány egyes mérhető mutatói alapján. Az elemzésben szereplő kutatók és mérnökök olyan, találomra kiválasztott