Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)
II. KÜLFÖLD - 2. Az alapkutatási tevékenység értékelése B. R. Martin és /. Irvine
II.2. AZ ALAPKUTATÁSI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE* 14. táblázat Az 1969 és 1978 között publikált, gyakran idézett cikkek* Cambridge Jodrell Bank NFRA MPI Az évente tizenötször vagy többször idézett cikkek száma** 12* 1 6** 1* Azon alkalmak száma, amikor e gyakran idézett cikkek 15 vagy több idézetet kaptak egy évben 23 1 13 1 Az évente húsz, vagy több alkalommal idézett cikkek száma 4* 0 3" 0 + Az évente tizenkét vagy több alkalommal idézett cikkek száma 19 + 3 7** 2* Nem tartalmazza azokat a cikkeket, amelyek másutt végzett munkán alapulnak, és amelyeket csillagász szerzői a központba történő belépésük előtt közöltek. Egy áttekintő cikket és egy olyan cikket tartalmaz, amely az új szintézis teleszkópot írja le. 'Erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy ezek a számadatok minél pontosabban legyenek. Valószínűtlen, hogy az első két sorban levő bármelyik adat egy vagy két egységgel eltérne a tényleges értéktől. Az ilyen nagyságú hibák nem befolyásolják a gyakran idézett cikkek központok közötti eloszlására vonatkozó következtetéseket az előző tárgyalásban. "Abból a közel 1700 cikkből, amelyet a négy kutatóközpont termelt 1969 és 1978 között, csak húszat (tehát kb. 1,2%ot) idéztek tizenöt vagy ennél több alkalommal bármelyik évben. likációnkénti átlagos hivatkozási számot (PHSz), azaz az előző négy évben publikált cikkek idézeteinek számát, osztva az ez idő alatt termelt közlemények számával. A 13. táblázatból látható, hogy bár a Cambridge-i csoport teljes cikkhozama sokkal kisebb, mint a két európai csoporté, mégis jelentősen nagyobb cikkenkénti idézettséget könyvelhet el. Ez azt sugallja, hogy az idézettség nem pusztán a publikációk számának függvénye. így tehát úgy látszik, hogy joggal állíthatjuk, hogy a tanulmányban szereplő rádiócsillagászati központok esetében az idézettség hasznos részmutató a tudományos haladás megítélésében. A teljes idézettségi adatok kétségtelenül azt sugallják, hogy az 1969-78 időszakban a Cambridge-i, a holland és a német csoportok jelentősen nagyobb hatással voltak a tudásanyag fejlődésére, mint Jodrell Bank, és méreteit figyelembe véve Cambridge különösen jól szerepelt. A cikkenkénti idézetszámok is arra vallanak, hogy a négy kutatóközpont közül a Cambridge-i cikkeknek volt a legnagyobb hatása (kivéve a hetvenes évek elejéről származó cikkeket - lásd az „N" jegyzetet). Ebből a szempontból Jodrell Bank valamivel jobb volt, mint a holland és a német csoportok, noha összes közleményeinek teljes hatása nyüvánvalóan jóval kisebb mivel publikációinak száma is kisebb volt. Amíg azonban a peer-módszer eredményeit nem vesszük figyelembe, nem állapíthatjuk meg biztonsággal, hogy az idézettségben levő ilyen különbségek jelentősek-e vagy sem, és hogy v^jon az idézettségi számok mondanak-e bármit is az egyes központok átfogó hozzájárulásairól. A peer-módszer eredményeinek részletezése előtt azonban még egy, az előző idézetelemzés ellen felhozható érveléssel kell foglalkoznunk. Egyesek 8 úgy érvelnek, hogy nem a közlemények nagy tömege (amelyek alkotóelemei, az egyes cikkek csak kis adalékok az emberi tudás összességéhez) az ami leginkább hozzájárul a tudományos haladáshoz, hanem egy pár kulcsfontosságú cikk, amelyek mindegyikének igen nagy hatása van a tudás fejlődésére. Ha ez így van, akkor az össz-idézetszámok, továbbá a cikkenkénti idézetek száma nem fedi fel, hogy melyik kutatóközpontnak sikerült Uyen kulcsfontosságú közleményeket produkál-
