Schubert András, Glänzel Wolfgang, Braun Tibor: Tudománymetriai mutatószámok 32 ország természettudományos alapkutatásának összehasonlító elemzéséhez 1976–1980 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 3., 1983)

5. 32 ORSZÁG TUDOMÁNYMETRIAI MUTATÓSZÁMAI - 5.1 A mutatószámok meghatározása; általános megjegyzések

33 VII. MUTATÖSZAM: A sokat idézett publikációk aránya Meghatározás: a sokat idézett publikációk számát (VI. mutatószám) az összes 1978-ban és 1979-ben megjelent releváns publikáció számának százalékában fejeztük ki. Mutatószám értékek: a VII. mutatószám értékeit minden országra az XXX—3. táblázatban (XXX az ország betűkódja) tüntettük fel, az országok közötti összehasonlítást a 7. ábra könnyí­ti meg. Megjegyzés: ennél a mutatószámnál különösen feltűnő az egyes szakterületek publikációinak idézettségében mutatkozó különbség. VIII. MUTATÖSZAM: A kapott idézetek száma Meghatározás: országonként és szakterületenként összeszámláltuk az 1978-ban és 1979-ben megjelent releváns publikációkra az SCI 1980. évi Citation Index kötete szerint kapott idézetek számát. Mutatószám értékek: A VIII. mutatószám értékeit minden országra az XXX—4. táblázatban és az XXX—2. ábrán (XXX az ország betűkódja) tüntettük fel. (Az XXX-2. ábrák baloldali osziopai logaritmikus skálán mutatják a kapott idézetek számát.) IX. MUTATÓSZÁM: Az idézetek várható száma Meghatározás: az elemzésben szereplő minden folyóiratban meghatároztuk az 1978-ban és 1979-ben megjelent összes releváns publikációra az SCI 1980. évi Citation Index kötete szerint kapott idézetek egy publikációra eső átlagos számát (a folyóirat átlagos idézettségét - 1. az 5.4 rész „impact factor" értékeit), majd országonként és szakterületenként összegeztük az egyes folyóiratokban megjelent publikációk számának és a folyóiratok átlagos idézettségének szorzatait. Mutatószám értékek: a IX. mutatószám értékeit minden országra az XXX—4. táblázatban és az XXX-2. ábrán (XXX az ország betűkódja) tüntettük fel. (Az XXX-2. ábrák jobb oldali oszlopai fejjel lefelé fordított logaritmikus skálán mutatják az idézetek várható számát.) X. MUTATÖSZAM: Relatív idézettség Meghatározás: országonként és szakterületenként meghatároztuk a kapott idézetek számának (VIII- mutatószám) és az idézetek várható számának (IX. mutatószám) a hányadosát. Mutatószám értékek: a X. mutatószám értékeit minden országra az XXX—4. táblázatban és az XXX—2. ábrán (XXX az ország betűkódja), az országok közötti összehasonlításra alkalmas formá­ban, szakterületenként a 8-A - 8-H táblázatokban tüntettük fel. (Az XXX-2. ábrák jobb ol­dali oszlopainak nyilai a logaritmikus skálán a relatív idézettség értékeit mutatják.) Megjegyzés: a relatív idézettség a vizsgált publikációhalmazra kapott idézetek számát a publi­kációkat tartalmazó folyóiratok átlagos idézettsége alapján várható idézetszámokhoz viszonyít­ja. Ilymódon az abszolút idézetszámok szakterületi különbségei lényegében kiküszöbölődnek; ez a mutatószám szakterületek közötti összehasonlításokat is lehetővé tesz. Bármely szakterü­leten 1 körüli relatív idézettség az átlagosnak megfelelő idézettséget jelent, az átlagosnál idé­zettebb publikációk relatív idézettsége 1 fölötti, az átlagosnál kevésbé idézetteké 1 alatti. Az 1-től való eltérés statisztikai szignifikanciáját az XXX-5., valamint a 8-A - 8—H táblázatokban fel­tüntetett w-statisztika segítségével ítélhetjük meg (1. a 4. fejezet 4.3 részét). Ha a w-statisztika ab­szolút értéke 1,96-nál nagyobb, a kapott idézetek száma 95%-os megbízhatósággal eltér a vár­hatótól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom