Schubert András, Glänzel Wolfgang, Braun Tibor: Tudománymetriai mutatószámok 32 ország természettudományos alapkutatásának összehasonlító elemzéséhez 1976–1980 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 3., 1983)
3. A TUDOMÁNYOS KUTATÁS NEMZETI SZINTŰ MUTATÓSZAMAI - 3.4 Tudományos mutatószámok kutatása és alkalmazása az Egyesült Államokon kívül
22 „kis" országok tudományos publikációs tevékenységének összehasonlításához, elemzéséhez ez az összeállítás nem nyújt igazi segítséget. 3.4 TUDOMÁNYOS MUTATÓSZÁMOK KUTATÁSA ÉS ALKALMAZÁSA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKON KÍVÜL Bár e fejezet 1. részében megkíséreltük elhatárolni a mutatószámokat a leíró statisztikáktól, az ott elmondottakhoz most hozzá kell tennünk, hogy a gyakorlatban nem mindig könnyű a határokat megvonni. Nemzeti tudománystatisztikák tucatjai jelennek meg évente szerte a világon; nemzetközi szervezetek — különösen az UNESCO — régóta nagy erőfeszítéseket tesznek ezek Összehangolására, egységesítésére, összegyűjtésére 2 4' 7 1' 7 2. (Magyar nyelven nemrégiben jelent meg összefoglaló kötet 7 3.) Minden erőfeszítés ellenére azonban az egyes országok mindmáig annyira szabadon értelmezik a fogalmakat és szabályokat, hogy ezek az összeállítások rendszeres, érdemi összehasonlításokra nem használhatók. Az összehasonlító vizsgálatok számára sohasem előnyös, ha a vizsgált egyének, intézmények, országok által szolgáltatott adatokból indul ki; független adatforrások használata mindig elfogulatlanabb, reálisabb összehasonlítást tesz lehetővé. Mindazonáltal az utóbbi években néhány ország tudományirányítási szervei igen alapos, átfogó elemzéseket tettek közzé hazájuk tudományos tevékenységének adatairól 1 4' 65,6l i. Az előzőekben említett Computer Horizons, Inc. 1978-ban Közel-Kelet és Észak-Afrika 13 államának tudományos és technológiai mutatószámait állította össze 2 3. Az összeállítás számos adatforrás felhasználásával országonként hét csoportba sorolva közli a vizsgált országok jellemző adatait: A. A tudománypolitika szervezete B. Társadalmi-gazdasági mutatószámok C. Emberi erőforrások D. Felsőoktatás E. Pénzügyi erőforrások F. Fő kutatóközpontok G. Publikációs mutatószámok Érdemes idézni a kötet összeállítóinak megállapítását: „A tudományra és technológiára vonatkozó adatok legtöbbjének a megbízhatósága problematikus. A fejlődő országokban a munkaerőre, pénzügyi forrásokra és oktatásra vonatkozó adatokat gyakran gyakorlatlan személyek gyűjtik össze. Az adatokkal kapcsolatos súlyos definíciós problémák tovább bonyolítják az adatgyűjtést és az adatokat pontos nemzetközi összehasonlítások céljaira inadekváttá teszik. Az egyetlen tudományos és technológiai mutatószám, amelyik megbízhatónak látszik, a tudományos publikációk száma, mert ez közvetlen és egyértelmű számlálások eredménye és a gyakorlatlan közreműködők gyűjtési tevékenységétől függetlenül előállítható." Másrészről viszont meg kell jegyeznünk, hogy a felhasznált adatbázisok elég szegényesen reprezentálják a fejlődő országok publikációs tevékenységét, így ezen országok tudományos kutatásának reális megítélése a tudománymetria különálló, bonyolult problémaköre. A fejlett országokra vonatkozó összehasonlító elemzéseket az OECD szorgalmazza egyre erőteljesebben. 1980 őszén Párizsban több mint 100 résztvevővel rendezték az OECD első nagy nemzetközi „Tudományos és technikai mutatószámok konferenciáját" 5 4. A tagországok résztvevőinek beszámolói újfent az egységes szemléletmód hiányát tükrözték. Az egységes szemléletmód megteremtésében lehet az OECD-nek központi szerepe a konferencia ajánlásai szerint is. Ennek érdekében a konferencia bizonyos definíciókat és osztályozási elveket javasolt a tagországok illetékes szerveinek. Eszerint - a tudományos és technológiai mutatószámok specifikus kérdések megválaszolására megalkotott adatsorozatok a tudományos és technológiai tevékenység pillanatnyi állapotáról és/vagy változásairól, belső szerkezetéről, a külvilággal való kapcsolatairól és annak mértékéről, hogy mennyire felel meg a belülről és kívülről meghatározott céloknak.
