Schubert András, Glänzel Wolfgang, Braun Tibor: Tudománymetriai mutatószámok 32 ország természettudományos alapkutatásának összehasonlító elemzéséhez 1976–1980 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 3., 1983)

2. A TUDOMÁNYELEMZÉS MÓDSZERTANI ALAPJAI - 2.3 Tudománymetriai mutatószámok a gyakorlatban

16 ezeket a gondolatokat először megfogalmazták. A hivatkozások és idézetek rendszere az a kód, amelynek alapján a szerzők tömör, ismétlések nélküli közleményeket írhatnak. Kessler

3

9 szerint a hivatkozások tükrözik a szellemi légkört, amelyben a közlemény megszületett. A tudományos alaposságú vizsgálatokkal

4

7 is alátámasztott általános tapasztalat az, hogy a hivatkozások döntő többsége a hivatkozó és az idézett dokumentumok közötti érdemi és pozitív kapcsolatot tükröz. Közelebbről, ha egy publikációt a megjelenését követően több évig 5-10 vagy több alkalommal idéznek, akkor annak tartalma igen nagy valószínűséggel beépül az illető szakterület ismeretanyagába; ha viszont egy publikációra a megjelenését követően 5 — 10 évig egyáltalában nem hivatkoznak, akkor valószínű, hogy a benne foglalt eredmények nem jelentenek lényeges hozzájárulást a kor tudományos paradigmarendszeréhez. Mindezek alapján jogosnak látszik, hogy e tanulmányban is a kutatói közösségek publikációinak tudományos információs hatását a kapott idézetek alapján ítéljük meg; a hatás kiteijedtségét, tartósságát az idézetek térbeli, időbeli, szakterület szerinti megoszlásával jellemezzük. Többszerzős cikkek esetében a cikkre kapott idézeteknek a szerzőkhöz való hozzárendelése a publikációk hozzárendeléséhez hasonló kérdéseket vet föl. A megoldási lehetőségek is azonosak, közülük az elemzés céljai és lehetőségei szerint lehet és kell választani. 2.3 TUDOMÁNYMETR1AI MUTATÓSZÁMOK A GYAKORLATBAN A szerzők, publikációk, hivatkozások és idézetek a tudománymetriai elemzések elsődleges változói. Az elemzések e változók valamelyikét önmagában vizsgálva kísérelnek meg a kutatási tevékenységre jellemző sajátosságokat kiolvasni vagy több változó segítségével igyekeznek a legalkalmasabbnak tetsző mutatószámot (vagy mutatószámokat) megalkotni. A szerzők száma szerepel az egyes országok tudományos tevékenységének mérőszámaként Price klasszikus munkáiban"'

5

6. A folyóiratcikkek szerzőinek számát vetette össze a tudományos munkaerő egyéb mutatószámaival Spiegel-Rösing 30 európai országra kiterjedő vizsgálatában.

7

0 Inhaber a publikáló kutatók számának földrajzi eloszlása alapján készítette el a tudományos potenciál világtérképét

3

4. A világ 50 országa tudományos termelékenységének dinamikáját Kovach szintén a szerzők számának változásaival jellemezte

4

0. A publikációk száma alkotóeleme csaknem minden tudománymetriai mutatószám-rendszernek az elemzés bármely szintjén (egyén — intézmény — ország). A publikációk számán alapuló nemzetközi összehasonlító vizsgálatok példáiként Narin és munkatársai

2

2'

4

9"

5

0, valamint Bakker és Chang

3 munkáit említhetjük. Egy adott publikációhalmaz hivatkozásainak elemzésére viszonylag kevesebb példát találunk. A hivatkozások időbeli megoszlásának vizsgálatával egy szakterület irodalmának elavulási sebességét lehet például követni

6. Az idézetelemzés napjainkban kétségkívül a tudományelemzés legismertebb, mondhatni legdivatosabb alterülete

2

8'

31,3

2. Szerepe van ebben annak a reménynek, hogy a publikációk számlálásának durva mennyiségi szemléletét az idézetek elemzése bizonyos minőségi elemekkel gazdagíthatja; másrészt nem tagadható, hogy a Science Citation Index köteteiben, ill. mágnesszalagain tárolt adattömeg puszta meglétével ellenállhatatlan kihívást jelent a tudományos információterjedés törvényszerűségei iránt érdeklődő kutatók számára. Mindazonáltal hamar nyilvánvalóvá lett, hogy az idézetek egyszerű összeszámlálása vajmi kevés, néha elhamarkodott, sőt téves információt nyújt a kutatók vagy kutatói közösségek tudományos tevékenységének megítéléséhez. A tudományos igényű, statisztikai módszereket alkalmazó szerzők közül Geller és munkatársai egy sztochasztikus folyamatmodellen alapuló matematikai eljárást dolgoztak ki egyes kutatók teljes kutatói élettartamára vonatkozó idézettségének becslésére a Science Citation Index kötetekből gyűjthető részleges adatokból

2

9'

3

0. Narin és munkatársai nemzetközi összehasonlító tanulmányaikban

2

2'

4

9'

5

0 az egyes országok, ill. országcsoportok által kapott idézetek számát és azok eredetének földrajzi megoszlását is elemezték. Az általuk kapott „keresztidézési mátrix"