Schubert András, Glänzel Wolfgang, Braun Tibor: Tudománymetriai mutatószámok 32 ország természettudományos alapkutatásának összehasonlító elemzéséhez 1976–1980 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 3., 1983)

1. BEVEZETÉS

I. BEVEZETÉS A tudományos kutatás eredményességének értékelése rendkívül kényes és bonyolult feladat. A megoldáshoz vezető úton elméleti háttérként jól használhatók a tudománytan különféle ágai: a tudományfilozófia, tudományszociológia, tudománypszichológia stb.; ezekhez csatlakozik legújabban a tudományelemzés (tudománymetria) is, a tudományos információáramlás kvantita­tív, statisztikai törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány. A tudományelemzés egyik alapvető feladata a különféle tudományos közösségek (intézmények, szakterületek, országok) tevékenysé­gét jellemző mutatószámok (indikátorok) rendszerének kidolgozása és azok elemzése. E kötet szerzőinek az a meggyőződése, hogy az ilyen mutatószámok rendszeres közzététele és nyilvános megvitatása a korszerű tudománypolitika egyik hasznos alkotóeleme lehet. A mutatószámok és a segítségükkel végzett elemzések közös, objektív forrásként egyfelől a társadalmi-gazdasági-politi­kai vezetést, valamint a közvéleményt informálják a kutatás eredményességéről, másfelől a ku­tatói társadalom elé mintegy tükröt tartva közvetett módon motiválhatják a további tevékeny­ség irányait. Ez volt a szándékunk korábbi, a hazai kutatóintézetek tevékenységét elemző munká­inkkal "'«i és ez a célunk most is, amikor 32 ország természettudományos kutatásának ötéves publikációs terméséről összességében és szakterületenként nemzetközi összehasonlító elemzés­re alkalmas mutatószámokat adunk közre. (Itt és a továbbiakban a természettudományokba be­leértjük az orvosi, mezőgazdasági és műszaki tudományokat is.) Az országokat a vizsgált időszak (1976-1980) tudományos publikációs tevékenységéről elő­zetesen összeállított statisztikáinkból készített rangsor alapján választottuk ki. A rangsor első hat helyezettjét: az Egyesült Államokat, a Szovjetuniót, az Egyesült Királyságot, a Német Szövet­ségi Köztársaságot, Franciaországot és Japánt nem vizsgáltuk; kiválasztott mintánk az utánuk kö­vetkező 32 országot tartalmazza. Argentína Ausztrália Ausztria Belgium Brazília Bulgária Chile Csehszlovákia Dánia Izrael Jugoszlávia Kanada Kína Lengyelország Magyarország Mexikó Német Demokratikus Köztársaság Nigéria Dél-Afrikai Köztársaság Norvégia Egyiptom Finnország Olaszország Románia Görögország Spanyolország Svájc Hollandia India Svédország Uj-Zéland Írország A hat „nagy" ország kihagyására több elvi és gyakorlati okunk volt. 1. Ezeknek az országoknak az egymás közti összehasonlításáról viszonylag bőséges irodalom áll rendelkezésre (1. könyvünk 3.3 és 3.4 részeit).

Next

/
Oldalképek
Tartalom