Schubert András, Zsindely Sándor, Glänzel Wolfgang, Braun Tibor (szerk.): A tudományos publikációs tevékenység mutatószámai az MTA természettudományi, műszaki, orvostudományi és agrártudományi kutatóhelyein 1976–1980 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 2., 1982)
IV. AZ ADATOK STATISZTIKAI ELEMZÉSE - 2. Korreláció a 12 mutatószám között
30 Látható, hogy a folyóiratcikkek aránya kivételével a tanszéki kutatócsoportok mutatószámai minden esetben kisebbek, mint a kutatóintézeteké. Korábbi tapasztalatokkal 2 összhangban azonban az is látható, hogy a szórások nagyok, és ezért a szignifikáns különbségek megállapításában körültekintőnek kell lenni. A WILCOXON-próba* szerint 95%-os megbízhatóság mellett szignifikáns különbség csak a publikációk számában és a tudományos fokozattal rendelkező kutatások arányában található, a többi mutatószámban a kétfajta kutatóegység között nincsen statisztikailag szignifikáns eltérés. 2. Korreláció a 12 mutatószám között A mutatószámok (ill. az általuk tükrözött publikációs sajátosságok) közötti összefüggések felderítésére kiszámítottuk a 12 mutatószám közötti lineáris korrelációs együtthatókat külön a 32 kutatóintézetre (2. táblázat) és a 17 tanszéki kutatócsoportra (3. táblázat). A táblázatokban csillaggal megjelölt együtthatók 95%-os megbízhatósággal szignifikáns korrelációnak felelnek meg. A korrelációs együttható mátrixokból a következő fő következtetések vonhatók le: 1. A kutatólétszám, a fokozattal rendelkező kutatók száma, a publikáció száma és az impact (ill. tanszéki kutatócsoportok esetén a szerzőszám, a publikációk száma és az impact) között szoros pozitív korreláció található. Ez összhangban van a várakozásokkal, hiszen a korábbi hasonló vizsgálatok 2 tapasztalatai szerint a főként alapkutatást folytató intézményekre ez jellemző. 2. A többi mutatószám között kevés helyen található szignifikáns korreláció. Ez azt mutatja, hogy az alkalmazott mutatószámok egymástól lényegében függetlenek, a publikációs tevékenység más és más aspektusát jellemzik. 3. A tanszéki kutatócsoportok mutatószámai között kevesebb esetben található szignifikáns korreláció, mint a kutatóintézetek mutatószámai között. Igen meggyőző módon azonban ott, ahol az előbbiek között szignifikáns korreláció mutatkozik, az megtalálható az utóbbiak között is. Ezekben az esetekben tehát szinte kizárt, hogy a szóbanforgó mutatószámok közötti kapcsolat esetleges lenne. Ezek a kapcsolatok a következők: - A tudományos fokozattal rendelkező kutatók aránya és a publikáló kutatók aránya között pozitív korreláció mutatható ki. (Ismét összhangban a korábbi vizsgálatok 2 tapasztalatával: a publikációs gócok a fokozattal rendelkező kutatók körül alakulnak ki.) - A publikációk intézeti saját része/szerző/év mutatószám és az egy folyóiratcikkre eső átlagos impact között negatív korreláció van. (Ez pedig a mennyiség és a minőség antagonizmusának egy újabb megnyilvánulása: a produktivitás csak a minőség rovására növelhető.) - Az egy folyóiratcikkre eső átlagos impact és a kooperativitás között igen szoros pozitív korreláció van. (Bár a team-munka jelentőségéről beszélni ma már közhelynek számít, mégis meglepőek a rendkívül magas korrelációs együtthatók. A kapcsolat részletesebb elemzése és értelmezése további vizsgálatokat érdemel.) - A publikációk intézeti saját része/szerző/év mutatószám és a kooperativitás között negatív korreláció van. (A produktivitás és a kooperativitás közötti negatív kapcsolat első pillanatra meglepő, de valójában az előző két korreláció közvetlen következménye.) 4. A kutatóintézetekre (a kutatócsoportok kihagyásával) vonatkozó mutatószámok között található szignifikáns korrelációk közül a publikáló kutatók aránya és az egy kutatóra eső intézeti szerzők száma közötti nagyon szoros pozitív korreláció triviális, nem az viszont mindkettőnek a kutatólétszámmal mutatott szignifikáns negatív korrelációja. Ez ugyanis azt jelenti, hogy minél nagyobb *A WILCOXON-féle rangösszeg próba annak eldöntésére alkalmas, hogy két azonosnak feltételezett de ismeretlen eloszlású valószínűségi változó várható értéke között van-e szignifikáns különbség.
