Schubert András, Zsindely Sándor, Glänzel Wolfgang, Braun Tibor (szerk.): A tudományos publikációs tevékenység mutatószámai az MTA természettudományi, műszaki, orvostudományi és agrártudományi kutatóhelyein 1976–1980 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 2., 1982)

III. AZ ADATOK ISMERTETÉSE - 2. Az egyes kutatóhelyekre vonatkozó mutatószámok

26 a csökkenés nem csupán vizsgálati műtermék. A 4. ábrán a publikációknak és az impactnak az akadémiai kutatóhelyekre eső saját része látható, az előbbi publikációs forma szerinti bontásban. A publikációk számának csökkenését kompenzálni látszik a folyóiratcikkek átlagos impactjának növekedése (5. ábra). 8. 0,8 E o =P Q^ ff ' 1976 1977 1978 1979 1980 5. ábra. Az egy folyóiratcikkre eső átlagos impact változása 1976-1980 között Ugy látszik tehát, hogy az elmúlt években a publikálásban növekvő súlyt kezdtek kapni a minőségi követelmények, ezzel párhuzamosan a publikációk mennyisége csökkent. (A minőség és a mennyiség antagonizmusának a későbbiekben további bizonyítékait is láthatjuk.) Egészen bizonyos, hogy ez a tendencia pozitív, hiszen a tudományos publikálás célja nem a közlemények számának öncélú növelése, hanem az új eredmények minél hatásosabb kommunikációja a nemzetközi tudományos közösséggel, és ennek legfontosabb csatornái a rangos, sokak által olvasott és idézatt folyóiratok. 2. Az egyes kutatóhelyekre vonatkozó mutatószámok A Függelék VII. 1 fejezetének táblázataiban találhatók az MTA 49 kutatóhelye 1976-1980 közötti publikációs tevékenységének mutatószámai. A 32 kutatóintézet és a 17 tanszéki kutatócsoport mutatószámai külön-külön a kutatóhelyek nevének betűrendjében kerülnek felsorolásra.