Schubert András, Zsindely Sándor, Glänzel Wolfgang, Braun Tibor (szerk.): A tudományos publikációs tevékenység mutatószámai az MTA természettudományi, műszaki, orvostudományi és agrártudományi kutatóhelyein 1976–1980 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 2., 1982)
II. AZ ELEMZÉS ANYAGA ÉS MÓDSZEREI
17 Ez az elemzés a Magyar Tudományos Akadémia 49 kutatóhelye (32 kutatóintézet*és 17 tanszéki kutatócsoport) adatait dolgozza fel. Az adatok forrásai a következők: — a kutatóegységek akadémiai állományban dolgozó kutatóinak névsorát és tudományos fokozatuk keltét az MTA Központi Hivatala Személyzeti Főosztálya bocsátotta rendelkezésre; — a publikációs adatok forrásai a kutatóegységek által az MTA Központi Publikációs Adatbank számára összeállított és beküldött publikációjegyzékek; — a folyóiratokat jellemző „impact factor"** értékek a Journal Citation Reports 1979. évi kötetéből, 10 1 a relatív impact kiszámítására kiválasztott folyóiratcikkek idézettségi adatai a Science Citation Index 1979. évi kötetéből származnak. 1 1 Az elemzés kiinduló adatai minden kutatóhelyre, az 1976—1980 közötti évek mindegyikére a következők: (1) a kutatók létszáma; (2) a tudományos fokozattal rendelkező kutatók száma; (3) a publikációknak a kutatóhelyre eső saját része; (4) a teljes „impactnak"** a kutatóhelyre eső saját része. A publikációk és az „impact" egyes kutatóhelyekre eső saját részének meghatározásában a beküldött publikációjegyzékeken feltüntetett jelölések voltak irányadóak. A társszerzők között a publikációkat egyenlő arányban osztottuk fel, és a kutatóhelyhez tartozónak tekintett kutatók részét összegeztük. Az egyes évekre vonatkozó fenti adatok mellett az egyes kutatóhelyek 1976—1980 közötti publikációs tevékenységének jellemzése a következő 12 mutatószámmal történt: ÁTLAGOS KUTATÓI LÉTSZÁM Az éves kutatói létszámok a kutatóhelyeken az adott évben akadémiai állományban, teljes állásban, kutatói besorolásban dolgozó munkatársait tartalmazták. A mutatólétszám az éves létszámadatok átlaga. Mivel az MTA által támogatott egyetemi kutatás általában nem korlátozódik az akadémiai állományban dolgozó kutatók munkájára, a tanszéki kutatócsoportok esetében a kutatók száma nem tekinthető releváns mutatószámnak. Ezt a kutatóhelyhez tartozó szerzők száma helyettesíti, ami a publikációjegyzékek alapján határozható meg. * A KFKI és a SzBK intézeteit, valamint a TKL laboratóriumait, külön kutatóhelynek tekintettük. **Az idézetelemzés alapfogalmainak (pl. az, Impact factornak") összefoglaló magyarázatát a Journal Citation Reports 1 0 nyomán a Függelék VII. 2 fejezetének bevezetése tartalmazza, egyes részletek még a későbbiekben említésre kerülnek.
