Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 6. A kémiai szakirodalom tudománymetriai elemzése
II. 6. A KÉMIAI SZAKIRODALOM TUDOMÁNYMETRIAI ELEMEZÉSE* Nem szükségszerű, hogy mi, analitikai kémikusok, mindig csak mintákat elemezzünk — tanulságos dolog, ha olykor önmagunkat s tudományos eredményeinket tesszük vizsgálat tárgyává. Más szakterületek kutatóinál növekvő érdeklődés tapasztalható tevékenységük tudománymetriai értékelése iránt. Az analitikai kémia területéről néhány ilyen cikk már megjelent, utalunk Brooks és Smythe 7 4, Bőig és Howerton 8 3, Fischer és munkatársai 8 4, Orient 8 5 és Braun' 5 dolgozataira. A radioanalitikai kémia részterületét Lyon 7 7 Braun, Lyon és Bujdosó 8 6 s majd ismét Lyon 87 vizsgálta. Azonban még ma sincs átfogó képünk az analitikai kémiai publikációs tevékenység országok szerinti eloszlásáról. Nem történt meg az analitikai kémián belül tapasztalható publikációs tevékenység s az átfogó tudomány, a kémia területén lezajló hasonló tevékenység összehasonlítása sem. Cikkünkben néhány - e kérdéssel kapcsolatos — eredményünkről számolunk be. Szó lesz a cikkek országok szerinti megoszlásáról, nemzeti növekedési ütemekről, a cikkeknek az egyes folyóiratok szerinti eloszlásáról, továbbá a cikkek átfutási idejéről néhány analitikai kémiai folyóirat esetében. Az analitikai kémiai tevékenység irányzatai az egyes országokban Narin és Carpenter 4 7 nagy tanulmánya, amely hét nagyobb tudományág hat országban kiadott 492 gyakran hivatkozott tudományos folyóirat 500 000 cikkére s milliókra rúgó idézetére támaszkodik, meggyőzően igazolta, hogy a minden területet átfogó tudományos publikációs tevékenység vonatkozásában az USA foglalja el az első helyet s távolabbról feltörőben van a Szovjetunió. A kémia területén azonban 1972-ben (a számítások utolsó tekintetbe vett évében) a Szovjetunió a cikkek számát illetően meglehetős fölénnyel vezetett az USA előtt (29. táblázat), Narin és Carpenter fontos észrevételt tesz a tudományos irodalomról általában: „Az egész 20. század szempontjából a legdrámaibb változás a német tudomány viszonylagos súlyának szembetűnő csökkenése ... Ami a francia tudomány relatív súlyát illeti, itt is egy nagyobb, hosszú távon érvényesülő, csökkenő tendencia tapasztalható. A francia és német tudomány viszonylagos hanyatlását majdnem teljes mértékben ellensúlyozta az USA és a Szovjetunió térnyerése." Majd arra is rávilágítanak, hogy „a magyarázat inkább összehasonlító, mintsem abszolút jellegű... így tehát a német kémia csökkenése a világ kémiai irodalmában való német részesedés csökkenését jelenti, nem pedig a német kémiai kutatás és cikktermés abszolút esését." Brooks és Smythe 7 4 áttekintést ad az analitikai kémia fejlődéséről az 1910—1970-es időszakban. Fischer és munkatársai 8 4 korábbi számításaira építve a két szerző összehasonlítja az Analytical Abstracts, valamint a Chemical Abstracts adatait. Sikerült találniuk egy numerikus tényezőt, melynek segítségével a Chemical Abstracts analitikai kémiai szekciójának összes adatából a teljes analitikai kémiai irodalom becsült terjedelmét kiszámították. A teljes kémiai irodalom volumenét a Chemical Abstracts összes adata alapján állapították meg. Ezen túlmenően *T. Braun, E. Bujdosó, W. S. Lyon, Analytical Chemistry, 52 (May, 1980) 617A-626A.
