Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 2. A hazai kutatási erőfeszítés a fizikai tudományokban. Nemzetközi összehasonlítás tudománymetriai módszerekkel
II. 2. A HAZAI KUTATÁSI ERŐFESZÍTÉS A FIZIKAI TUDOMÁNYOKBAN. NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS TUDOMÁNYMETRIAI MÓDSZEREKKEL* Az előző fejezetben megkíséreltük a hazai természettudományos alapkutatást a világszerte folyó alapkutatási erőfeszítésekhez viszonyítani annak érdekében, hogy többé-kevésbé mennyiségileg is alátámasztható kép alakuljon ki arról, hogy hol a helyünk a tudományos alapkutatás világában. Az ilyen jellegű vizsgálódásokkal kapcsolatban számos elvi és metodikai kérdés merült fel és ezek közül néhányra az említett fejezetben fel is hívtuk a figyelmet. Anélkül, hogy ezekre behatóbban visszatérnénk, egy újabbat azért megemlítenénk. Ez azt veti fel, hogy van-e egyáltalán értelme az ilyen típusú méréseknek. Meggyőződésünk, hogy erre határozott igennel kell felelnünk márcsak azért is, mert egy olyan bonyolult rendszer, mint a tudományos tevékenység bármilyen fokú szabályozása (még akkor is, ha önszabályozóként fogjuk fel 1 0) elképzelhetetlen mennyiségi mutatók alapján végzett visszacsatolások nélkül. A tudományos alapkutatási erőfeszítés jellemzésére ismét a publikációs tevékenység alapján mért mutatókat vesszük igénybe. A publikációs tevékenységet azonosnak vettük a tudományos közlemények számával és arra használtuk, hogy a fizikai tudományokban világszerte folyó alapkutatási tevékenységet nemcsak a terület egészére, hanem alterületei vonatkozásában is elemzés tárgyává tegyük. Független — tehát nem a felmért egyedek által szolgáltatott — adatforrásként a fizikai szakirodalmi tájékoztatásban világszerte ismert és elismert Physics Abstracts adatbázisát vettük igénybe. Az első kérdés, amelyre válaszolnunk kell, az, hogy mennyire reprezentálja a Physics Abstracts a világ különböző országában folyó fizikai alapkutatást. A Physics Abstracts-ot, vagy a Science Abstracts Section A-t ahogyan néha nevezik, a londoni Institution of Electrical Engineers adja ki 1898-tól kezdődően. A Physics Abstracts-al párhuzamosan jelenik meg 1920 óta az Electrical and Electronic Abstracts (Section B) és 1960tól a Science Abstracts Section C-je, a Computer and Control Abstracts. A Physics Abstracts kb. 2500 folyóirat adatait dolgozza fel, ezek közül kb. 150-et prioritással. 1973-ban például, 150 folyóirat nyújtotta a Physics Abstracts-ban megjelent összefoglalók 63 %-át, míg ezek nagy része a teljes tételszám 48 %-a 75 ún. „különlegesen fontos (mag)" folyóiratból származott. Chang és Dieks 5 7 részletes vizsgálatai bizonyították, hogy a Physics Abstracts fizikai szakirodalmi adatbázis kiválóan megfelel tudománymetriai céloknak is és kisebb torzulásoktól eltekintve - amelyek azonban nem érintik a jelen vizsgálódás lényegét - összehasonlításokra alkalmas alapot adhat. Nemrég Narin és munkatársai 5® részletesen foglalkoztak az ún. szakirodalmi tevékenység mérésének tudománymetriai mutatóként való alkalmazásával és bizonyították, hogy a tudományos közlemények számának mérése, amely nsaknem teljesen értelmetlen és félrevezető az egyének kutatási teljesítményének értékelésére, meglepően megbízható, más minőségi és menynyiségi mutatókkal messzemenően korreláló eredményeket szolgáltat nagyobb csoportok, tématerületek, illetve országok kutatási tevékenységének értékeléséhez. A szakirodalmi mutatók igénybevétele olyannyira megbízhatónak bizonyult, hogy azokat intenzíven igénybe veszik a *Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Fizikai Szemle, 30 (1980) 352-359.
