Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 8. Tudománymetria a fizikában. A sugárvédelem szakirodalmának vizsgálata
II. 8. TUDOMÁNYMETRIA A FIZIKÁBAN. A SUGÁRVÉDELEM SZAKIRODALMÁNAK VIZSGÁLATA* A tudományos kutatási és fejlesztési tevékenység anyagi és szellemi erőforrásokból, valamint szakirodalmi információból táplálkozik, majd ezeket a saját ciklusán belül újratermeli. A kutatás eredményeképpen új - fejlettebb — ismeret születik, míg a fejlesztés újabb berendezéseket, eljárásokat, műszereket hoz létre. E tevékenység közben a kutatást és fejlesztést végző információt használ fel, de ugyanakkor a már említett ciklus során információt termel, tehát kommunikál. A létrehozott — új — információ különböző formákat ölthet, de ezek közül a legismertebb az írott formában rögzített közlemény. Vizsgálatainkat csupán a szakirodalmi információra korlátoztuk, amelynek jelentőségéről maga a sikeres kutatási tevékenységből született közlemény is tanúskodik. A közlemény hivatkozásjegyzékében ugyanis a szerző feltünteti mindazokat a forrásokat, amelyekre mint tudományos ismeretekre támaszkodik; munkája előzményének tekint;adatait vagy módszereit alkalmazza, vagy abban az intellektuális folyamatban használja fel, amellyel eredményeit értelmezi és elhelyezi az eddigi ismeretek körében.** Egy természettudományos publikáció irodalomjegyzékében átlagosan 15—20 mű szerepel. Szemléletesen tekinthetjük úgy, hogy az új közlemény ezen korábbi publikációk információs talajából nő ki. Ez a hivatkozási-idézeti kapcsolat láthatatlan szálakkal szövi át a tudományos publikációs tevékenységet. Felgombolyításuk, kvantifikálásuk és mérésük hozzásegíthet a tudományos kutatási tevékenység mechanizmusának jobb megismeréséhez. A közlemények hordozóit; a folyóiratokat, jelentéseket, könyveket stb. információs csatornáknak tekinthetjük, amelyekben a közlemények információtartalma áramlik és más közleményekben mint szakirodalmi hivatkozás jelenik meg. Az egyszerűsítés kedvéért tekintsünk egy közleményt az információ elemi kvantumának, abból az alapfeltevésből kiindulva — noha tudjuk, hogy ez csak az esetek egy részében igaz —, hogy ez közlemény a tudományos közösség számára mindig valami új információt tartalmaz. Nehéz dolog lenne egyszerű eszközökkel a közölt újdonság értékét lemérni. Ezért a nagy számokra érvényes jó közelítéssel ezek információs értékét azonosaknak, egységnyinek tekinthetjük. 1 4 Ezen információs kvantumok viselkedéséből, áramlásából kvantitatív módszerekkel vizsgálhatjuk a tudományt és a tudományos tevékenységet . Dolgozatunkban a természettudományok egyik fiatal, sokoldalú és összetett szakterületével foglalkozunk, a sugárvédelem szakirodalmi információáramlásainak egyes vonatkozásait vizsgáljuk. Egyben a tudománymetria néhány módszerét is be szeretnénk mutatni, hogy ezek más szakterületek vizsgálatához is szolgáltassanak metodikát. "Bujdosó Emő, Braun Tibor, Fizikai Szemle, 31 (1981) 7; Health Physics (megjelenés alatt). **A helyes fogalmi meghatározások kialakítása érdekében megjegyezzük, hogy az angol citation a magyar idézésnek, a reference (a cikkekben található ,/elhasznált irodalom") a hivatkozásnak felel meg.
