Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 4. A magyar koordinációs kémiai irodalom (1934-1976) vizsgálata tudománymetriai módszerekkel
69 A MAGYAR KOORDINÁCIÓS K ÉMIAI IRODALOM a koordinációs kémiában 102. A két szám viszonya már nem esik egybe az összes kapott hivatkozások viszonyával. Miután az összes idézetek túlnyomó részét ezek a „mérvadó" cikkek kapják, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a ,jó" cikk sem egyformán , jó" a két területen. A koordinációs kémia „mérvadó" cikkeinek nyelv és kiadási hely szerinti eloszlását a 27. táblázat mutatja. Mindezek az adatok azt látszanak igazolni, hogy a koordinációs kémia nagyobb nemzetközi „nyitottsága" (1. 25. táblázat) nagyban elősegítette a nagyobb idézettségét. Ezzel kapcsolatban felvetődhet az a kérdés is, hogy vajon abban jelent-e előnyt a külföldi közlés, hogy a nagyobb publicitású folyóiratban megjelenő cikket könnyebben „veszik észre", vagy abban, hogy az egyenlő eséllyel „észrevett" cikkeket különböző gyakorisággal és különböző hosszú ideig idézik. Az első változatot látszik kizárni a 20. ábra, amelyen a legalább egyszer idézett cikkeknek egy adott évben közölt összes cikkszámhoz viszonyított részarányát tüntettük fel az idő függvényében. Az 1967-70 között közölt cikkekre - tehát azokra vonatkozóan, amelyek megjelenése az idéző cikkek feldolgozott megjelenési időintervallumának elején jelentek meg — megállapítható, hogy 80-90 %-os valószínűséggel észreveszik őket, csaknem függetlenül a nyelvtől és a kiadás helyétől. Természetes dolog, hogy az észrevevődés valószínűsége csökken az idézési mintavétel vége felé, hiszen a referáló, vagy irodalomfigyelő kiadványokba való belekerülésük és magának a hivatkozó cikknek az átfutási ideje is szerepet játszik a folyamatban. Az a tény, hogy az 1967 előtti szakaszban a hazai kiadású folyóiratokban megjelent cikkekre vonatkozó görbék leszálló tendenciát mutatnak, nem az „észrevevődés" csökkenésére utal, inkább gyorsabb „elfelejtődésükre". A sok „mérvadó" cikket magába foglaló külföldi kiadású cikkcsoport tehát lassúbb „elévülést" mutat, minden bizonnyal lassúbbat, mint ami a nagy átlagban meghatározott 5—7 éves felezési időnek felelne meg. Ezen a ponton azonban hangsúlyoznunk kell, hogy az „észrevétel" itt megszabott küszöbértéke (csupán egyetlen idézet 10 év alatt) meglehetősen alacsony kívánalom. Megfontolandó lenne az a kérdés is, hogy a magyar nyelvű cikk ilyen mértékű „észrevételében" milyen szerepet játszik az illető szerzők idegen nyelvű publikációs tevékenysége. A mérvadó cikkek számának időbeli növekedése (21. ábra) azt mutatja, hogy az elektrokémiához viszonyítva, ahol 13 éves kétszereződési időt észleltünk, 6 5 a koordinációs kémia irodalE -o N 5 o E o 5 3 e o —o—I i I i I 1940 1950 1960 1970 Idő, év 21. ábra. A ,.mérvadó" cikkek számának növekedése az idő függvényében