Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 4. A magyar koordinációs kémiai irodalom (1934-1976) vizsgálata tudománymetriai módszerekkel

65 A MAGYAR KOORDINÁCIÓS K ÉMIAI IRODALOM het. Ez az érték jól egyezik a nemzeti bibliográfiák esetében tapasztalt kitevővel.

2

7'

4

0 Az ábra jobb oldali alsó tartományában találhatók a kiugróan nagy közleményszámmal rendelkező szerzőknek megfelelő pontok. Ha nem az egyszerű szerzőséget ábrázoljuk (amely a társszerzőségi viszonyok miatt annyiban ad helytelen eloszlást, hogy az egyes szerzők publikációs listájában feltüntetett cikkek számának összege lényegesen többet ad ki, mint az összes cikkek száma), hanem az ún. frakcionális szerzőséget (minden cikk csak annyiadrészben egy társszerzőé, ahány társszerzője van a cikknek), akkor a 18b ábrán bemutatott eloszláshoz jutunk, ahol még kifejezettebben látszik a „rendellenesen" nagy produktivitású szerzőknek megfelelő pontok eltérése a normális eloszlástól. A továbbiakban ezt a 19 szerzőt bizonyos szempontokból külön fogjuk vizsgálni, és nevezzük őket Price nyomán

1

4 a jelen minta „elit "-jének (anélkül, hogy ennek a szónak valamilyen rossz mellékízét itt a legenyhébben is érzékeltetni akarnánk). A 19. ábrán ismét a közlemények számának évi alakulását mutatjuk be, de egyben feltüntettük a produktív „elit" részesedését is (azaz a legtermelékenyebb 19 szerző frakcionális szerzőségének évenkénti összegét, amiben tehát nincs benne a társszerzők részesedése). Látható, hogy a két görbe közötti különbség kb. az 1968. évtől kezdve válik egyre jelentősebbé. Ez az időpont nagyjából egybeesik azzal, amikor a KLTE Fizikai-Kémiai Tanszékének, illetve Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének fő kutatási területe a koordinációs kémia lett, valamint a VVE Szerves Kémiai Tanszékén a fémorganikus kémiai kutatások megkezdődtek, és ezzel mód nyílt egy fiatalabb generáció bekapcsolódására. Közelebbről megvizsgálva azt találtuk, hogy a jelenség az „elittel" társszerzői viszonyban nem levő szerzők cikkei számának szaporodásában, részben pedig abban mutatkozik meg, hogy az „elit" tagjai egyre kevesebbet közöltek egyetlen szerzőként és egyre többet két, három, sőt több társszerzővel. A személyi feltételek kedvező megváltozásán túlmenően azonban valószínűleg hatással van a kutatók körének ilyen kiszélese26. táblázat A vizsgálat előtti 10 évben egyáltalán nem idézett cikkek nyelv és kiadásuk helye szerinti megoszlása (az adott csoportba tartozó összes cikk százalékában) Koordinációs Elektrokémia, % kémia, % Magyar nyelvű, magyar kiadású Idegen nyelvű, magyar kiadású Külföldi kiadású összes 66,3 33,9 29,9 81 56 48 39,1 63,5 27. táblázat A „mérvadó" cikkek nyelv és kiadási hely szerinti megoszlása (N = 102) % Magyar nyelvű, magyar kiadású Idegen nyelvű, magyar kiadású Külföldi kiadású 2 18 80