Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 4. A magyar koordinációs kémiai irodalom (1934-1976) vizsgálata tudománymetriai módszerekkel

II. 4. A MAGYAR KOORDINÁCIÓS KÉMIAI IRODALOM (1934-1976) VIZSGÁLATA TUDOMÁNYMETRIAI MÓDSZEREKKEL* Tudománymetriai "vizsgálati módszerek alkalmazása egyes tudományágazatok hazai fejlődésének megítélése és tudományszervezési döntések segítése szempontjából ígéretesnek látszik.

1

0' 1

4> 2

7>

4

0 Tudományos irányítási rendszerünkben ilyen jellegű felméréseket mind az Akadémia testülete, mind szakigazgatása — megfelelő mérlegelés mellett — gyümölcsözően felhasználhat egyes ágazatok, kutatóhelyek, kutatócsoportok munkájának értékeléséhez. Ezt felismerve a Fizikai-Kémiai és Szervetlen Kémiai Bizottság Koordinációs Kémiai Munkabizottsága segítséget nyújtott a hazai koordinációs kémiai irodalom bibliográfiájának teljességre törekvő összeállításában, és felkérte a szerzőket a jelen tudománymetriai vizsgálat elvégzésére. A felmérés eredményét a szerzők a munkabizottság 1977. december 7-i ülésén ismertették, és a munkabizottság azt megvitatta. A szerzők testületi segítség nélkül aligha tudták volna feldolgozni a teljes ágazatot. Meggyőződésünk, hogy az ilyen jellegű retrospektív vizsgálatokat csak a vizsgálat „alanyainak" segítségével lehet a minimális munkaidőigénnyel elvégezni. A munkabizottság tagjai a legnagyobb segítséget abban adták, hogy a bibliográfia összeállításában ők maguk határozták meg, hogy saját közleményeik közül melyek tekinthetők a koordinációs kémia tárgyköréhez tartozónak. Az így összeállított vizsgálati minta - mérete és több paramétere szempontjából — összemérhető a magyar elektrokémiai irodalom bibliográfiájával,

65 ami így érdekes összehasonlításokra ad lehetőséget. A mintában nem szerepeltek a koordinációs kémiai tárgykörű könyvek, mert ezek idézetanalízise kevésbé egyértelmű. Egyes jelek arra mutatnak,

6

7 hogy a könyvek elhagyása nem okoz lényeges torzulást az adatokban. Mennyiségi paraméterek A bibliográfiában szereplő adatok feldolgozását az elektrokémia vizsgálatához hasonló módon végeztük.

6

5 Csupán néhány olyan metodikai változtatást alkalmaztunk, amelyek az azóta eltelt időben szerzett tapasztalatok birtokában célszerűnek látszottak. Az egyik ilyen eltérés az, hogy az egyes közlemények „elévülését" nem korrigáltuk, mert bizonyítást nyert,

6

6 hogy ilyen elévülés csak igen nagy szórással érvényesül. A cikkek jelentős része nem az átlagos — mintegy 6—7 éves — „felezési" idővel veszít aktualitásából, hanem vagy annál lényegesen rövidebb idő alatt, vagy egyáltalán nem. (Ez azt jelenti, hogy az irodalom volumenének növekedése nagyjából éppen kompenzálja az elévülést

6

7). A korrekció elhagyása ebben a mintában egyébként sem okozhat nagy hibát, mert a terület igazi fellendülése alig előzte meg idézési adatforrásunk, a Science Citation Index első megjelenését. A másik eltérés a két vizsgálat között abban jelentkezik, hogy nem csoportosítottuk a szerzőket olyan rangsor szerint, mint az előző vizsgálatban a minősítés és a mért paraméterek összehasonlításakor alkalmaztuk. Ehelyett ebben a tanulmányban inkább csak a terület „elit"jének tevékenységére fordítottuk figyelmünket. *Papp Sándor, Ruff Imre, Kémiai Közlemények, 51 (1979) 345-358.