Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

I. BEVEZETÉS - 2. A tudománymetria eredményeinek rövid összefoglalása

A TUDOMÁNYMETRIA EREDM ÉNYEI 19 sával, a kutatók hierarchikus rétegeződésével, egyszóval a természettudomány vagy egy adott diszciplína „működési mechanizmusával". Miután a tudománypolitikai döntések helyessége mindannyiunknak, akik saját szaktudo­mányunkban eredményesen szeretnénk dolgozni és továbbdolgozni, alapvető érdeke, nem érez­zük haszontalannak azt a munkát, amelyet a jelen tudománymetriai vizsgálatra fordítottunk. Modellként a magyar elektrokémiát választottuk, egyrészt azért, mert a kezdettől napjainkig rendelkezésünkre állt a terület hazai bibliográfiája, másrészt mert ennek a mintának a terjedel­me statisztikailag megfelelőnek látszott. Tapasztalataink alapján egyébként is az ilyen jellegű r felmérés egy-egy akadémiai munkabizottság, tématerület, kutatóintézet, esetleg bizottság, sőt a Tudományos Minősítő Bizottság hatáskörén belül látszik célszerűnek. A tudomány „működési mechanizmusában" való eligazodás, az igen sokféle kölcsönhatás és visszacsatolás elemzése céljából az 1. ábrán látható folyamatábrából indultunk ki. Az ábra középvonalától balra helyeztük el a betáplált paramétereket jobbra a mechanizmus működése során „termelt"-eket. Az input és output minden tényezőjéhez hozzátartozik annak minden attributuma (minőségi és mennyiségi jellemzők, pl. a munkaerő nyelvtudása, a közlemények megjelenési helye, nyelve, a beruházás amortizációja stb.), tehát a tényleges tényező köre sok­kal bővebb az ábrán feltüntetetteknél. A paraméterek időbeli változása A tudomány gépezetének működése időben és rekurzíve folyik. A működés sebességére minden egyes paraméter időbeli változása felvilágosítást adhat: mérhetjük a mennyiségi terme­lést akár a megjelent közlemények, akár a tudományosan minősített munkaerő számával; a be­táplálást akár az összes anyagi ráfordítással, akár a foglalkoztatottak számával, feltéve, hogy a gépezet káros veszteségek nélkül működik, azaz nem jelentős pl. a fejlettebb munkaerő egy ré­szének eltávozása termelésirányítási vagy adminisztrációs munkakörbe, vagy a betáplált eszkö­zök és termelőerők nem-tudományos feladatokkal való ellátása. A „fejlődés" fogalmát tehát az egyes tényezőknek az idő függvényében való változása­ként foghatjuk fel. A paraméterek azonban nemcsak mennyiségi, hanem minőségi jellemzőket is tartalmaznak, mégpedig más és más súllyal, így az időbeli növekedés különböző sebességű le­het az egyes tényezőkre vonatkozóan. Megállapították, hogy minél magasabb minőséget hordoz a vizsgált tényező, vagy ugyanazon tényezőn belül minél magasabb minőségi kritérium szerint szelektált adatokat tekintünk, annál lassúbb a fejlődés, de az esetek túlnyomó részében expo­nenciális. 3 5 Az exponenciális növekedési törvény rendkívül általánosnak mutatkozik, és igen nagy időintervallumokon belül is töretlenül érvényre jut. A növekedés ütemének jellemzésére általában az ún. kétszereződési időt használják, amely bizonyos fluktuációktól eltekintve (pl. háborúk vagy gazdasági válság, esetleg egy rossz tudo­mánypolitikai döntés) nagy állandóságot mutat egy adott paraméter esetén. (Érdemes megemlí­teni, hogy stagnálási periódusok után a tudományos tevékenység felgyorsul, mondhatni, a lema­radást behozandó.) Ha olyan paraméterek időbeli növekedését tekintjük, amely a tudomány fogalmával még éppen összeférő minőséget takar (tehát a tudomány szempontjából nem állítunk fel semmi egyéb megszorító minőségi kritériumot), akkor a kétszereződési idő - diszciplínától függően — 7—10 év között adódik. Ilyen pl. az összes publikációk száma, a tudományban és fejlesztésben foglalkoztatottak száma, a tudományos közlemények szerzőinek száma stb. Ha viszont magas minőségi kritériumot állítunk fel, a kétszereződési idő mintegy 20 év (pl. akadémikusi szintű vagy társadalmilag a legmagasabb szinten elismert tudósok száma, vagy a felfedezett aszteroidok száma, 1 4 vagy a matematika egyes ágaiban a valóban elvileg új összefüggések száma 3 5 stb.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom