Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
III. TUDOMÁNYOS FOLYOIRATOK - 4. Hazai idegen nyelvű természettudományi folyóiratok értékelése nemzetközi összehasonlításban
180 HAZAI IDEGEN NYELVŰ TERMÉSZETTUDOMÁNYI FOLYÓIRATOK ke vagy mindegyike is fennáll. Nem hanyagolható el ekkor a postázási idők összeadódása sem, különösen, ha a lektorok vagy szerzők külföldiek. b) Az elfogadástól-megjelenésig terjedő (nyomdai) szakasz. Átfutási középidőnek (median publishing time; áki) nevezzük azt az időtartamot, amely alatt a kéziratok 50 %-a átfut a beérkezéstől a megjelenésig egy folyóirat egy bizonyos évfolyamában. Ugyancsak jellemzőnek tartható annak az időtartamnak a hossza és elhelyezkedése, amely alatt a kéziratok 25—75 % közötti „derékhada" átfut (középső félidő; interkvartilis; kfi). Különböző folyóiratoknál a tipikus átfutási idő több hónaptól kb. 1 évig terjed, gyakran 1 év fölöttiek is előfordulnak. 16 6 Általában 6—12 hónapos átfutási idők a ,jó-közepes" tartományt jelentik. Vizsgálati metodika A változások, összefüggések leírására a statisztikában alapvetően kétféle lehetőség van: 1. a statikus eljárás szerint több vizsgált objektumnak egy bizonyos időpontban mért jellemzőit hasonlítjuk össze, 2. a dinamikus módszer szerint a vizsgált objektum különböző időpontokban mért jellemzőit vetjük össze. * Már korábban felmerült az igény a Magyar Tudományos Akadémia idegen nyelvű természettudományi folyóiratainak (Actáinak) tudománymetriai vizsgálatára. Az e feladatnak eleget tevő korábbi vizsgálatunkban 15 2 a kéziratok átfutási idejének számszerű jellemzésével is foglalkoztunk; egy jellemzőnek tartott minta kiválasztása után 4 fő tudományág folyóiratának ( Acta Biologica A.S.H., Acta Chimica A.S.H., Acta Mathematica A.S.H., és Acta Physica A. S.H.) 1973-as köteteiben vizsgáltuk a kéziratok folyóiratbeli átfutási idejét, összehasonlításul egy másik szocialista ország, egy Magyarországgal tudományos kapacitás szempontjából összevethető méretű tőkésország és egy vezető tőkésország (egyben tudományos nagyhatalom) megfelelő folyóiratát választottuk ki úgy, hogy azok a kritériumoknak megfeleljenek, tehát szintén nemzetinek minősülő, primeren és nemzetközi publicitást biztosító nyelven közlő folyóiratok legyenek. Így az említett 4 tudományágban egyenként 4—4 ország folyóiratait vizsgáltuk, összesen 16-ot. Jelenlegi vizsgálatunkkal arra kerestünk választ — a kiértékeléshez a korábbi eredményeket is összehasonlítási alapul véve —, hogy milyen az átfutási idők időbeli változása. Ehhez Ugyanazon 16 folyóiratnak 1977-es köteteiben is megvizsgáltuk a kéziratok átfutási idejét — ez volt a legfrissebb olyan év, amelynek anyaga a vizsgálat idején már teljesen hozzáférhető volt —, az egyéb feltételek változatlanul hagyása mellett. A korábban említett statikus és dinamikus módszer együttes alkalmazásával összetett képet nyerhetünk a vizsgált anyagról. Bár az egyéb feltételek változatlanul hagyása erre is vonatkozik, mégis kiemeljük az átfutási időnek általunk alkalmazott definícióját. Korábban már jeleztük, hogy a megadott definíció a tapasztalat szerint csak első közelítésben helytálló. Az a meghatározás valójában „látszólagos átfutási idő"-nek nevezhető. Előfordul ugyanis, hogy egy folyóirat nem a rajta megjelenési dátumként szereplő időpontban jelenik meg ténylegesen, hanem jóval később, sőt az is, hogy egyes folyóiratok nem is (vagy nem mindig) jelzik megjelenésük dátumát.
