Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

III. TUDOMÁNYOS FOLYOIRATOK - 3. Mennyire nemzetköziek a nemzeti természettudományi folyóiratok?

17 2 MENNYIRE NEMZETKÖZIEK PROC ROY SOC "A" (GB) ACT. MATH. (S) STUD MATH. (PL) ACT. MATH HUNG (H) 86. ábra. A belföldi és külföldi szerzők %-os megoszlása a matematikai nemzeti folyóiratokban (1977) messze a legmagasabb a sorozaton belül (23,4 %), sőt — mint látni fogjuk — a vizsgált 4 Actánkat tekintve is, ennél magasabb értéket csak egy helyen fogunk találni (fizika). A külföldi fejlett országok jelenléti aránya (az összeshez képest) viszont a magyar Actában itt sem tér el szignifikánsan a megfelelő folyóiratoknál taoasztalttól. Érdekesen alakul a helyzet a matematika területén (86. ábra), és a korábban látottak bizonyos mértékű fennállása mellett is kitűnik, hogy Magyarország a matematikában jelentékeny szerepet tölt be. Sorra véve a folyóiratokat, az angol lapban 24,7 % (ezen belül 21,1 % a fejlett országbeli); a skandináv folyóiratban 88,5 % (88,5 %); a lengyelben 81,5 % (73,8 %); a magyar Actában pedig 59,2 % (50,9 %) a külföldi szerzők részesedése. Eltekintve attól, hogy a skandináv és lengyel lapban (okait most nem vizsgáljuk) szokatlanul alacsony a belföldi szerzők aránya (20 % alatt), az Acta Math. Hung, -ban ez az érték 40,7 %. A fejlődő országok aránya viszont itt a legnagyobb (8,3 %). Mint látjuk azonban, ez elfogadható kereteken belül marad és lényegében egyezik a többi matematikai folyóiratnál tapasztalttal. Majd az utolsó sorozatot is elemezve, látni fogjuk, hogva fejlett külföld szerzőinek jelenléte a vizsgált 4 Acta közül itt a legmagasabb (50,9 %), amiben valószínűleg a magyar matematika nemzetközi tekintélyének vonzereje is kifejeződik. Az utolsó sorozat a fizika területén tapasztalható helyzetről tájékoztat (87. ábra). Az Egyesült Államok folyóiratában 30,6 % (ezen belül 27,0 % a fejlett országbeli); a svájciban 18,5 % (14,8 %); a csehszlovák lapban 21,6 % (15,2 %); a magyar Actában pedig 68,2 % (20,1 %) a külföldi szerzők aránya. A korábbi 3 sorozatot tekintve is, a vizsgált 4 Acta közül az Acta Phys. Hung, -ban a legkisebb a belföldi szerzők aránya (31,8 %), sőt az összes vizsgált 16 folyóirat vonatkozásában is a 3. legalacsonyabb. Szembeszökő, hogy a külföldieken belül két fejlődő ország, India (45,7 %) és Egyiptom (22,9 %) vezet olyan magas jelenléti aránnyal, amelyhez foghatót — mind a 4 sorozatot tekintve is — csak az Acta Chim. Hung -nál láttunk. A helyzet mégis az Acta Phys. Hung.-nál a kedvezőtlenebb, mivel a külföldiek aránya itt eleve sokkal magasabb,