Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
III. TUDOMÁNYOS FOLYOIRATOK - 3. Mennyire nemzetköziek a nemzeti természettudományi folyóiratok?
17 2 MENNYIRE NEMZETKÖZIEK Vizsgálati módszer A Magyar Tudományos Akadémia 4 idegen nyelvű természettudományi folyóiratának (Acta Biologica A.S.U., Acta Chimica A.S.H., Acta Mathematica A.S.H., Acta Physica A.S.H.) 1977-es évfolyamaiban elemeztük a szerzők nemzeti hovatartozását. E folyókátok — a közel 30 évvel ezelőtti alapításukkal kapcsolatos célkitűzések idején — a Bevezetésben említett a)—c) szempontok szerint nemzetieknek minősültek, és b)—c) szempontok szerint ma is azok. összehasonlításul egy vezető tőkésország (és egyben tudományos nagyhatalom), egy tudományos szempontból Magyarországgal összevethető méretű tőkésország és egy szocialista ország hasonló jellegű folyóiratát (ugyancsak az 1977-es évfolyamokat) választottuk ki úgy, hogy ezek is primeren közlő és nemzetközi publicitást biztosító folyóiratok legyenek. A kiválasztás ezeken túlmenően véletlenszerűen történt. Eredményeink 16 folyóirat 3111 cikke 7710 szerzőjére vonatkozó adatokat dolgozzák föl. Magyarnak számítottuk i) minden magyar nevű szerzőt, aki munkahelye címeként magyarországi címet adott meg, ii) minden magyar szerzőt, aki külföldi tanulmányútja során, illetve iii) minden külföldit, aki magyarországi tanulmányútja során végzett kutatómunkája eredményét a magyar Actában publikálta. A külföldi folyóiratok saját országbeli szerzőinek megállapításakor az ő vonatkozásukban is ennek megfelelően jártunk el. Eredményeinket - a 4 tudományágnak megfelelően - 4 (+1 összesítő) ábrában és 1 táblázatban foglaljuk össze. Minden ábra a megfelelő magyar Acta mellett a fent említett másik 3 folyóirat adatait mutatja. Folyóiratonként 2 oszlopgrafikon szemlélteti a szerzők nemzeti hovatartozásának megoszlását; a bal oldali a saját országbeli és az idegen szerzők %-os arányát jelzi — a külföldiek között is 'F' jellel megkülönböztetve a fejlett országokból származó szerzők arányát —, a jobb oldali pedig a csak külföldi szerzők egymás közötti %-os megoszlását mutatja kivetítve. A felsorolásokban a vonal fölötti rész a fejlődő országok szerzőinek csoportja. A fejlett és fejlődő országok.csoportját ENSZ-kiadvány adatai alapján különítettük el. 16 3 A fizika területén rendelkezésre állnak azok az adatok, amelyek az egyes országok %-os hozzájárulását mutatják a világ fizikai szakirodalmához (cikkekben kifejezve). 6 0 Elemeztük (56.-59. táblázatok), hogy ezekhez az átlagosnak mondható adatokhoz (1. számoszlopok) képest hogyan alakul az egyes országok részesedése a vizsgált folyóiratokban (2. számoszlopok), összehasonlíthatóság céljából az analizált szerzőszámokat cikkszámokká transzformáltuk, az anyagunkban mért cikkenkénti átlagos szerzőszámot (2,268) alapul véve. Ezzel véltük a legkisebb hibát elkövetni, feltételezve, hogy az országonként mérhető frakcionális cikkszám összegezése — elég nagy szám esetén — ettől nem tér el lényegesen. Egy nemzeti folyóiratban az adott ország általában nagyobb mértékben van képviselve, mint saját hozzájárulása a szakterülethez világszinten. Ezt a „nyomasztó" saját országbeli hatást kiküszöbölendő, megnéztük, hogy milyen lenne a külföldiek %-os részesedése az egyes folyóiratokban, ha az „anyaország" saját világátlagának megfelelő mértékben lenne csak jelen saját folyóiratában (3. számoszlopok). Eredmények A 84. ábra az angol, ausztrál, lengyel és a magyar biológiai folyóirat adatait összesíti. Az angol folyóiratban 28,8 % (ezen belül 24,9 % a fejlett országbeli), az ausztrálban 10,3 % (8,2 %); a lengyelben 5,4 % (5,4 %); végül a magyarban 38,2 % (23,6 %) a külföldi szerzők aránya. A saját országbeli szerzők aránya tehát a magyar Actában a legalacsonyabb. Továbbá, míg pl. a lengyel folyóiratban fejlődő ország egyáltalán nem szerepel, addig feltűnik, hogy a fejlődő országok szerzőinek részesedése a magyar Actában a legnagyobb a sorozaton belül.
