Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
III. TUDOMÁNYOS FOLYOIRATOK - 2. Hol publikálnak a magyar kutatók? Mennyiben tükrözik az Akadémia Actái a magyar tudományt?
/ HOL PUBLIKÁLNAK A MAGYAR KUTATÓK? 163 Milyen országok kutatóiból áll a mintegy 2/3 részt kitevő külföld? India és Egyiptom kutatói az Acta Phys. Hung.ban publikáló külföldiek közel 70 %-át (!) teszik ki (82. ábra). Ez azt jelenti, hogy ezen Acta szerzőinek közel a fele két fejlődő országból küldi be cikkeit. Mindez valószínűleg nemcsak az Actáknál tapasztalható jelenség; a „külföldi" folyóiratban való publikálás a legtöbb kutató számára vonzó az egész világon. 15 7 Végül a magyar szerzők publikálási helyével foglalkozó 6. ábrát táblázattal egészítjük ki. Az 55. táblázat gyakorlatilag a teljes magyar természettudományos produkció 15 8 1973-as évi publikálási helyének megoszlását mutatja különböző szempontok szerint. Az egyes oszlopok számadatai a jelzett országok folyóirataiban 1973-ban megjelent magyar publikációkkal kapcsolatosak. „Idézett"-en olyan 1973-ban megjelent cikkeket értünk, melyek az 1973—1976-os vizsgálati periódusban idézetet kaptak. A „nem ismert "-tel jelölt cikkek megjelenési helye azonosíthatatlan volt (ezek általában közlés alatt álló cikkek). Az 55. táblázat 1. oszlopában az egyes számadatok a jelzett ország folyóirataiban 1973ban megjelent és idézetet kapott cikkek arányát mutatják az 1973-ban ott megjelent összes magyar természettudományos cikkhez viszonyítva. Az oszlop az ezen hányados szerinti rangsor is egyben. Az 1,000 azt jelzi, hogy valamennyi, pl. japán folyóiratban közölt magyar cikk idézetet kapott, a pl. jugoszláv folyóiratókban publikáltak közül pedig egyik sem (0,000). A 2. oszlopban az adott ország folyóiratában megjelent magyar publikációk abszolút száma látható, a 3. oszlopban pedig az ezen cikkek aránya az 1973-ban publikált összes cikk %-ában. A 4. oszlop számai azt jelzik, hogy a 2. oszlop cikkei közül hány kapott idézetet, míg az 5. oszlop lényegében a 2. és 4. különbsége: az idézetet nem kapott cikkek számát mutatja. A 6., 7. és 8. oszlopok a cikkek „hatásosságának" egyes jellemzőit adják. A 6. oszlopban az illető ország folyóirataiban megjelent cikkekre kapott idézetek összes száma látható, a 7. oszlopban az idézett cikkenkénti átlagos idézetszám. Végül a 8. oszlop az egy magyar cikkre jutó átlagos idézetszámot mutatja az 1973-ban ott megjelent összes cikkre vonatkoztatva. Ha a nem idézett cikkek és az összes cikkek hányadosát az 1. oszlop megfelelő számadataiból levonjuk, a [+1; — 1 ] intervallumban feltüntethető értékeket kapunk. A 83. ábráról leolvasható, hogy a +1 értéknél jelzett Japán és Svédország folyóiratai esetében a cikk „elhelyezésének" megválasztása és a cikk „hatásossága" (kapott idézetek a cikkek számához képest) pozitív korrelációt mutat. A —1 érték felé haladva az idézett és a nem idézett cikkek különbsége az öszszesre vonatkoztatva fokozatosan romlik: Kanada és India folyóirataiban megjelent magyar cikkeknek csak a fele kapott idézetet (±0), míg a francia, szovjet és jugoszláv folyóiratok esetén a publikálásra választott hely és a kapott idézetszám negatíve korrelált (—1). Nyilvánvaló, egy kutató a cikkének olyan folyóiratot igyekszik kiválasztani, amely specializáció, szakmai színvonal és biztosítható publicitás vonatkozásában a legmegfelelőbb. Természetesen, ha egy cikk kevés vagy nulla idézetet kap, annak oka lehet az is, hogy rossz. De pl. a francia folyóiratokra nem jellemző, hogy gyenge cikkeket is könnyen elfogadnának. * nem ismert 83. ábra. összefüggés a publikáció helye és a kapott idézetek száma között. Az országokat a gépkocsikon használt jelzések mutatják
