Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)

III. TUDOMÁNYOS FOLYOIRATOK - 2. Hol publikálnak a magyar kutatók? Mennyiben tükrözik az Akadémia Actái a magyar tudományt?

•'•I 100 50 Matematika 161 HOL PUBLIKÁLNAK A MAGYAR KUTATÓK? Fizika j ^ Kémia ^ ^ Biológia 1970 1972 1974 1970 1972 1974 , Akad ' actákban 1970 1972 1974 1970 1972 1974 Tv • Külföldi folyóiratokban 80. ábra. A hazai szerzők Magyarországon és külföldön publikált cikkeinek megoszlása az egyes tudományterületeken Nézzük ezután a magyar szerzők publikálási helyének megoszlását az Acták és a külföldi folyóiratok között. A 80. ábra a természettudományok 4 különböző területén az 1970—1974 között tapasztalható helyzetet mutatja kétévenkénti bontásban. Mint látható, matematikusaink alig több, mint 50 %-ban részesítették előnyben az Acta Mathematicát a külfölddel szemben. Legrosszabb a helyzet kétségtelenül a fizika területén, ahol kutatóink csak kb. 1/3 részben publikáltak a hazai folyóiratban. A tendencia nem megnyugtató a kémia és a biológia területén, bár az abszolút értékek Jobbak". Lássuk most, hogy „külföldi kitekintésű" kutatóink helyét kik is veszik át a magyar Actákban. Magyarázatot találunk-e a válasszal arra a panaszra, hogy süllyed a kéziratnívó? Mi több; betöltik-e Actáink az alapításukkor eléjük tűzött — és lényegében ma is érvényes — feladatukat: tükrözik-e az illető területeken a magyar tudományos produkció tényleges színvonalát? A 81. ábra tízévenkénti (1953, 1963, 1973) bontásban mutatja a magyar Acta Phys.ban, Acta Math, -ban, Acta Biol.- ban és Acta Chim.ban publikáló szerzők megoszlását aszerint, hogy magyarok vagy külföldiek voltak-e. Magyarnak vettük mindazokat, akik a) magyar nevűek voltak és állandó munkahelyükként magyarországi kutatóhely címét adták meg, továbbá, b) a hivatalosan külföldön dolgozó magyarokat, akik kutatási eredményüket magyar Actában publikálták, és c) azokat a nálunk tartózkodó külföldieket, akik hivatalos magyarországi kutatóprogramjuk témájából jelentettek meg cikket (esetleg magyar társszerzővel) valamelyik Actánkban. Az ábra szerint 1953-ban mind a 4 Acta esetében 90 % fölött volt a magyar szerzők aránya. 1963-ra mind a 4 Actánál többé-kevésbé jelentős változás alakult ki; a legszembetűnőbb az Acta Math. Hung, esétében, ahol a magyarok részesedése 42,1 %-ra apadt. A másik 4 vizsgált Actánál a magyar szerzők aránya 70 % fölött maradt. 1973-ban a 4 Acta közül a legkisebb a magyar szerzők aránya az Acta Phys. Hung, esetében (44,7 %), legnagyobb az Acta Chim. Hung nál (83,8 %).