Braun Tibor, Bujdosó Ernő, Ruff Imre: A tudomány mint a mérés tárgya (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 1., 1981)
II. ORSZÁGOK ÉS SZAKTERÜLETEK - 8. Tudománymetria a fizikában. A sugárvédelem szakirodalmának vizsgálata
108 TUDOMÁNYMETRIA A FIZIKÁBAN A sugárvédelem mindennapos gyakorlata számára a leírt áramlások olyan dinamóként értelmezhetőek, amely „feltölti" a rutinmunkát végző szakembert a terület napi fejlettségi szintjére, ezáltal biztosítva a szakmai szolgáltatások magas szakmai szintjét és hatékonyságát. A sugárvédelmi irodalom elévülése A dolgozatok hivatkozásai — azaz a kutatók annak az adattárnak a használatánál, amely a múltból rendelkezésünkre áll - az időben csak bizonyos mélységig nyúlnak vissza. Ha egy bizonyos t időnél régebbi hivatkozások számát az idő függvényében ábrázoljuk, exponenciális görbét kapunk ahol R(t) a t időnél régebbi hivatkozások száma, N a hivatkozások teljes száma, Tj^ az illető terület irodalma használatának elévülési ideje (felezési idő). 11 3 •A fenti összefüggés, amely jellegében hasonló a radioaktív izotópok bomlásgörbéjéhez, elvben csak folyóiratcikkekre érvényes, ahol időben nincsenek olyan szinguláris pontok, mint amilyet például egy-egy nagy népszerűségnek örvendő könyv jelenthet. Az irodalom elévülése és a radioaktív bomlás közötti analógia csak részleges. A publikáció ugyanis idézéskor nem szűnik meg, vagy nem alakul át (mint azt például egy radionuklid teszi), tetszőlegesen bármikor és bármennyiszer idézhető. A felezési idő (elévülési idő) csak használata gyakoriságának csökkenését jelzi, és ez szoros összefüggésben van az illető tudományág fejlődésével. Ugyanis, ha az egyszerűség kedvéért azonosnak vesszük minden közlemény felhasználási, illetve hivatkozási valószínűségét, a hivatkozások között már csak azért is több lesz a friss, mert több van belőle. 11 4 A Health Physics által 1977 és 1978-ban közölt cikkek hivatkozásainak feldolgozása alapján kapott összefüggéseket a 47. ábra mutatja. A folyóiratcikk hivatkozások egy 5,3 év felezési idővel jellemezhető exponenciálisra simulnak. Feltüntettük a velük közel azonos mennyiségű nem folyóirat hivatkozásokat is, amely a korábban említett okok miatt nem szükségképpen ad exponenciális lefutást. Úgy tűnik, hogy ez utóbbiak használatának elévülése még gyorsabb. A világ folyóirat irodalma elévülésének felezési ideje 5,9 év. 11 5 A vizsgálatok azt mutatják, hogy gyors elévülés egy specializált közösség koncentrált, míg a hosszú felezési idő egy széles réteg diffúz használata esetén lép fel. _ 0,693 R(t) = N e T 1/ 2 t (6) 43. táblázat Az irodalom elévülése az egyes tudományterületeken^ Tudományterület Felezési idő, év Fizika 4,6 7,2 Fiziológia Kémia 8,1 Botanika Matematika Geológia 10,0 10,5 11,8
