Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és külső Szolnok vármegyében

Adattár - Boszorkányperek (1645-1814)

48 tudgya, s látta, hogy Uj István Néma volt soká, fél nap. El annak utánna, hogy meg gyó­gyult, kérdette a Fatens Új Istvánt: Miért Fenyegetted az Feleségedet, Györki Suskát. Arra Felelt emiitett Ui István: Azért, hogy mindenkor, amikor eleiben gyüt, Kutya képi­ben látta. Hallotta aszt is Új István szájából a fatens, hogy Györki Suska Annya Györki Suskát ennehányszor éczakán küldötte Látni Új Istvánt, ha aluszik e, vagy nem. Visza gyüvén Györki Suska, mongya az Anyának, hogy aluszik. Az Anya Györki Suskának csak néki megyen, meg kantároszta, és egy Csontos nyereggel meg nyergelvén oda nyar­galázott Új István a Szent Gellér hegyen. Ad 2-dum nihil. ; Ad 3-tium. Vallya, hallotta Molnár Jánosnétúl, hogy egykor Új István ki ment nyu­lászni, és azon nyulászaton mindenkor egy macska előtte futkozott. Ottan futkozván előtte Új Istvánnak a macska, fogta a baltát, az macskához hagyítván úgy találta, hogy mingyárt az első Lába ketté tört az macskának. Új István annak utána haza menvén, Láttya az Feleségének, Györki Suskának az karját ketté törve lenni. Mingyárt kérdezi: mi lelte. Arra felelte Györki Suska: Bizony elestem, s úgy tört el a karom. Arra mondot­ta Új István: Hamis vagy, mert én hagyítottam, s úgy tört el. Az mint is az idő tűi fogvást mind úgy van, és az Csontya is ki áll. Testis Secunda Dorothea Sós ibidem commorans annorum circiter 30 Jurata exami­nata fatetur. Ad primum. Ezen fatens gyermek ágyban feküdvén, egy fazeka Györki Sus­kánál volt, a mellyet kéretvén tűle, haragudott, visza sem atta. Azon Éczakán Semmit sem aludván, egy nagy Fekete Lovon Györki Suska az Házban ment be az ablakon, és az ingön által húszta a kézit, s úgy rágta és rútul el kínozta, s tugya, hogy eő volt, megeös­mérte az csonka kezin is. Vallya aszt is, hogy Györki Suska kukoriczát kért tűle, s nem adott. Azon Éczaka az Leánya Fel sivalkodván kiáltotta: Ne hagyatok, mert maid meg eöl Györki Suska, hogy kukoriczát nem attunk néki. Ad 2-dum nihil. Ad 3-tium nihil. Vallya, hallotta az édes Leányától Györki Suská­nak, hogy mondotta: Én bizony nem mertem Anyámhoz mennyi, mert ha az kezével hozzá értette volna, reám atta volna az Eördögségit, mert enehányszor engemet tizedben adott, de hogy nem akartam oda állani, azért vagyok illyen nyomorult, mert engem meg ettek s még ki okáttak. S hogy ím az Apja fenegette Györki Suskát, úgy gyógyult meg a Leány lába, de most is minden holnapban ki újul. Nem külömben ugyan ezen Leányká­tól hallotta, hogy csak meg Fúrta az Eper fát, s mingyárt elég bora volt. Hallotta aszt is, hogy mondotta az Leánya, Uj Ilkó, hogy az nagy annyának.Györ­kinének az hajában egy Dió hajban van az Boszorkányok Zászlóik, és ha pénteken valaki valamit reá beszél, meg tugya. Ad 4­tum. Az Leányát vallya jó Tanúnak lenni. Testis 3-tia Elisabetha Molnár ibidem commorans consors Georgii Úi Annorum cir­citer 30 Fide mediante fassus. Ad 1-um. Sicuti Testis prima hoc addita 2. Mikor az ma­lombúi gyütt volna Új István Györki Suskával és az mel^ Sereget akkor látott Új István, azok által vitték az Eger vizin Száraz lábbal. Említett Új Istvánt Kérdeszték sokan,úgy az Fatens is: Hova lett? De nem mondott Semmit, hanem Sok üdő múlva Gáborjáni Já­nos és Uj György Kérdeszték ugyan Györki Suskátúl: Hol lészen Új István. Arra Felelt Györki Suska: Az Zúgó Malom Feli keressétek. Az mintis arra menvén éjei éjfél tájban

Next

/
Oldalképek
Tartalom