Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és külső Szolnok vármegyében

Függelék - A mágiáról és a kínvallatásról Huszty István „A gyakorlati jogtudomány, avagy új kommentár a magyar jogban" című munkájában, 1758

261 Hármaskönyv első része 2. címe szerint előjogoknak örvendeznek. Carpzov azonban sú­lyosabb esetekben ugyanakkor ezt megerősíti; 3. könyv 118. kérdés No. 65., 87. 14. Másodszor a kínvallatásnak nem lehet alávetni azokat, akiknek értelme és ítélő­képessége hiányzik: őrültek, esztelenek, serdületlen korúak. Az oka ennek az, hogy ezeknek az értelme annyira hiányzik, hogy nem tudják megérteni a kérdések célját és azt, hogy miért vétetnek kínvallatás alá. Carpzovot idézem, eszerint nem bocsátandó hasonló tanú sem más ellen. A másik oka ennek az, hogy akiknek az értelme hiányzik, valójában nem is vétkezhetnek, mivel bennük a lélek nem válik ártóvá, hogy valós vét­kükért megvizsgáltassanak, ezért bűnükért nem büntetendők. 15. Harmadszor nem vehetők kínvallatás alá a némák, és ez természetes, mivel nem tudnak vallani; jelek révén pedig biztos és az elítéléshez elegendő vallomást nem tehet. Kivételt képez azonban az az eset, amikor írni tudnak, mivel ilyen módon az akadályozó ok megszűnik, hiszen írásbeli kérdésre hasonló módon tudnak válaszolni. 16. Negyedszer öregek és betegek elgyengült testük miatt, kik a kínvallató eszközö­ket egészségük ártalma, vagyis életveszély nélkül alig tudnák elviselni; ezek valóban úgy emiatt, mint pedig emlékezőképességük fogyatkozása miatt nagyon nagy bajban vannak; erre való tekintettel mondják az öregeket második gyermekkorukba visszatérteknek, va­lamint gyermekes értelműeknek. 17. Ötödször nem lehet kínvallatást végezni terhes asszonyokon, addig, ameddig olyanok; az oka az, hogy a magzat sértetlenül megőriztessék, és nehogy az asszony aki­nek a teste gyenge, a fájdalmaktól életveszélybe kerüljön. Ebben a tekintetben nem ér­dekes, hogy vajon újabban fogant, vagy a legközelebb fog szülni, mivel egyaránt vétke­zik az, aki a születő lelket megzavarja, s az, aki a szülöttet megöli. 18. Negyedszer, mely esetekben engedhető meg mindenképpen a kínvallatás. Meg­állapítom, hogy a kínvallatás nem minden bűnügyben válogatás nélkül engedhető meg; csakis a kegyetlenebb bűnök esetében. Amelyek pedig kegyetlenebbek, azokat feltűnően variálják a doktorok; vallom azonban Carpzowal (3. könyv 119. kérdés) és néhány más­sal, kegyetlenebb bűnesetek azok, melyekért halálbüntetés, vagy testcsonkítás jár; és így a kínvallatás is csak ezen esetekben engedhető meg. Ezen igen komoly ítéletnek az oka azon alapszik, hogy a kínvallatás révén roncsolódik a test, és többnyire még a halálnál is kegyetlenebbnek mondják. Ha pedig helye lenre a kínvallatásnak ilyen vétkek felderítéséhez, valamely más büntetést kell rendelni, mint a test megnyomorítását: a helységből való kitiltást, pénz­bírságot, vagy börtönbüntetést, ezért e téren nagy a változatosság. 1. Mivel akkor nagyobb lenne az elviselt nehézség, mint a bűn minősége szerint megillető ítélet végrehajtása. 2. Mivel tilos oly direkt eszköz, mely a testet a büntetés során roncsolja, meg van azonban más indirekt eszköz is engedve természetesen a kínvallatás révén. 3. Ilyen súlyosabb bűnt a próba folytán és nem a próba érdekében végeznek. Egyébként minden testi büntetés bár légyen kicsiny is, nagyobb mint bárminő pénzbüntetés; és az illető végét jelentheti. 19. Megjegyzendő azonban, hogy hazánk szokásaiból nekem úgy tűnik: nem csu­pán főbenjáró bűnesetek okából szokott a kínvallatás megengedve lenni, nemkülönben a testet meggyötrő büntetés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom