Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és külső Szolnok vármegyében
Függelék - A mágiáról és a kínvallatásról Huszty István „A gyakorlati jogtudomány, avagy új kommentár a magyar jogban" című munkájában, 1758
258 26. A vádlottakat a kínvallatásra a reggeli időben szokás előállítani. 27. Kínvallatás előtt a vádlott önkéntes vallomástételre szólítandó fel. 28. Több cinkosa közül először a leggyanúsabb gyötrendő meg. 29. Valamennyi egyaránt gyanús közül először a félénkebb gyötrendő meg. 30. A kínvallatás alá kerülőnek minő mérsékletet tartozik megengedni. 31. A kihallgatást valamelyest a kínvallatás abbahagyásakor kell megtartani, és nem maga az aktus alatt. 32. A kínvallatásban minő legyen a kihallgatás. 33. A lényegi körülmények nem hanyagolhatók el. 34. A kínvallatás sorrendjét fel kell jegyezni. 35. líj gyanú alapján a kínvallatás megismételhető. 36. Miben áll a kínvallatás sikere. 37. A vallomás felosztása. 38. A vádlott önkéntes vallomása kínvallatás nélkül elegendő az ítélethez. 39. A visszavont vallomásnak az a következménye, hogy a vádlottat ezért nem lehet elítélni, de indoka lehet újból kínvallatni. 40. Kínvallatás következtében tett vallomás, és az ítéletben való megerősítése, mely után el lehet ítélni. 41. A vádlott, ha megmarad tagadásában, fel kell menteni. 42. És nyilván a határozottat [tudniillik, a vádat határozottan tagadó vádlottat fel kell menteni, S.I.J. 43. Mikor van helye [tudniillik kínvallatásnak, S. Q ítélet után. 44. Mely esetben nem kivételezettek a nemesek [tudniillik a kínvallatás alól, S. l] . 1. Minthogy ez serkentő, foganatosítandó, megítélendő és ezzel szemben többnyire egyszersmind visszatartó módszer, mely a polgári perekben, azon túl a bűnperekben a vádlott [polgári per esetében alperes, S.I.] ellen alkalmazást nyer: a tanúkat vele szembe állítják, és azok gyakorta fejükre esküsznek. Ez utóbbi eljárásról röviden az I. könyv 52. fejezetének 21. pontja szól. 9 A vizsgáló módszerek pedig, melyek legyenek határozott bizonyítékokra és ahhoz hasonlókra, enyhítő és terhelő körülményekre és a vizsgálandó kérdésekre tartozók, a jó bíró ítéletére vannak bízva, minthogy az anyag, az ok változatossága és a tények körülményei szerinti eljárása helyesen ügyességére vannak bízva; melyben azonban felette szemesnek és becsületesnek kell lennie; tehát mind ezért, mind a hivatalnoktársi elfoglaltság okából két esztendőre van korlátozva; az előnyt mérlegeli, hogy szóba jön-e a kínvallatás, mint a bizonyítás egyik fajtája. 2. A kínvallatást úgy határozzák meg, mint a test megkínoztatását az eset bevallása útján az igazság kifürkészésére, a bírák parancsolatából a hóhér által végeztetve, bűnügyekben egyéb megfelelő próbák hiányában, kisegítésképpen. 3. Carpzov műve harmadik része 119. kérdésében a maga módján bölcsen mondja, hogy noha a vádlott valamely bűnét elítélni [tudniillik a bíróság, S.I.] nem tartozik, hacsak azt nem vallja be, vagy nem győződött meg róla, mivel mindenkit addig ártatlannak kell gondolni, amíg ártalmassága be nem bizonyul; de nem azonnal mentendő fel, amíg vétkét tagadja, és törvényes és tökéletes vizsgálat azt nem bizonyította; de mivel az országoknak érdekében áll a bűnösöket büntetni és a gonosztevő embereket kivégezni, minden módon kimunkálandó, hogy az igazság kiderüljön. 4. Kínvallatás révén szokás és lehet a legcélszerűbben eljárni. Mert mivel többnyire minden bűnt rejtetten és titkosan követnek el, s mert mindig tanúk serege nem lehet-