Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és külső Szolnok vármegyében
Függelék - A mágiáról és a kínvallatásról Huszty István „A gyakorlati jogtudomány, avagy új kommentár a magyar jogban" című munkájában, 1758
254 III. könyv, XVI. fejezet A mágia bűnéről ÖSSZEFOGLALÁS 1. A mágia 1 bűne az isteni fenség megsértésére nyúlik vissza. 2. Tulajdonképpen mi a mágia. 3. A mágusok fajtáinak felsorolása, akik miben különböznek egymástól. 4. A sorsvetők és a tanácsadók igénybevétele magától értetődően és korlátlanul meg van engedve, de a jövendőmondó asszonyok által semmiképpen sem. 5. Bármily néven is szerepelnek a gonosztevők, válogatás nélkül mágusnak kell nevezni. 6. Mi a gonosztevők kifejezett egyessége [szerződése] . 7. Mi a hallgatólagos, vagy beleegyezéses egyesség. 8. A mágusok próbára bocsátása. 9. Ezen bűn felett a világi bíró ítélkezik. 10. Mi a büntetése ezen gonosztetteknek. 11. Az ilyen mágusoknak melyek a sajátságai. 12. A vád formája. 1. A mágia az isteni fenség megsértésére nyúlik vissza, mivel kifejezetten az Isten tiszteletének a kisebbítésére irányul, a felségsértésről szóló fejezet szerint. 2. A gyakorlott mágia tulajdonképpen szemfényvesztő mesterség, és felette ártalmas, mivel a mágus-ember az ördög szolgálatában áll, ezért a mágusnak ezen megvallott ördögi tudományát az üdvösség közönséges ellenségének mondják, és a gaztett rendkívüli volta miatt az emberi nem ellenségének; mivel a keresztény hitet elhagyják, egyességben, szövetségben, vagy társaságban vannak az ördöggel; mellyel együttműködve, tiltott, meg nem engedett mesterkedéssel embereket és oktalan állatokat vagy megrontanak, vagy velük csodálatos dolgokat művelnek. Másként úgy határozzuk meg, hogy ez a fortély csodálatosan működő ördög műve, mely bizonyíték, vagy valamely kézzel fogható dolog révén nincsen természetes kapcsolatban a valósággal. 3. Üzelmeiknek megfelelően, melyet gyakorolnak, sajátos elnevezéseik szerint különböztetjük meg. Egyeseket varázslóknak neveznek, mivel a szemlélők szemét az igézetben megcsalni igyekeznek, úgy hogy látszanak, amelyek nincsenek, és melyek vannak, azok nem látszanak. Mások a jósok, olyanok meglátói, akik az időnek, a napnak, az órának és a pillanatnak a megfigyelésével a jót, vagy a rosszat előre megmondják. A bűbájos mérgezők azok, akik a gonosz lélek bebocsátása révén szörnyű varázsigéket, átkozódásokat, az ördögtől készített gyógyszereket emberek és állatok elvesztésére használnak. Szent István 2. könyve 31. és 32. fejezete, 2 valamint Szent László 1. könyve 34. fejezete 3 szerint boszorkányok azok, akik szélvihart és mennydörgést támasztanak, emberek és állatok megrontására törekednek, az ördögök összejöveteleit villán, boton, és máson látogatják, vagy az ördöggel istentelen kicsapongásokat művelnek. A bűbájosok és ördöngösök, akik pusztán igéző hatalommal, vagy bizonyos tiltott sajátsággal és más dolgokkal valamit iparkodnak véghezvinni.
