Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és külső Szolnok vármegyében

Függelék - A mágiáról és a kínvallatásról a Praxis Criminalisban, 1697

252 Ezen ítéletnél figyelembe veendő: 1. Ha víz folyik el mellette a hamut odaviszik és a folyóba szórják. 2. Ha a tűzítéletben félő a vádlott kétségbeesése, néha lőporral telt zacskót szokás a mellére kötni, mely szokást mi is kipróbáljuk. (Ugyanis a lőpor a tűzben felrobban és megöli a halálraítéltet, elkerülve a máglyahalál borzalmas szenvedését, S. I.) 3. Vagy amikor a körülmények a büntetés valamelyes könnyítését megengedik, előtte le lehet fejezni, azután a testet a máglyára helyezve, tűzzel hamuvá égetni, stb. 4. Vagy az előbb említett esetekben, amikor tűzítélet van elhatározva, és tolvajlás esete forog fenn, lehet az akasztófát a máglyában felállítani, a vádlottat felakasztani s utána elégetni. A megvesszőzés 5.§. A vádlottat az ítélet végrehajtási helyére vezetik, ahol a hóhér a szégyenoszlopnál vesszővel megvesszőzi teljes vagy fél ütésszámmal, és azután a felséges kormányzat által kibocsátott rendelet szerint a tartományból örökké kitiltják; annak előtte hites biztosíték adásával néha a tartományba visszatérhet. Megjegyzendő: 1. A teljes vesszőbüntetés 30, a fél pedig 15 ütésből áll. 4. A vesszők, melyekkel a vádlottat megverik, nem lehetnek méreggel megfertőzöttek...