Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és külső Szolnok vármegyében
Adattár - Boszorkányperek (1645-1814)
133 Balog Andrásné nappal ment ezen fatenshez, és kérte, kénszeritetteis hogy csak állyon eő hozzájok, és az eő hitekre, és vallya azt a kit eők vallanak, ha nem, megh kell halni, és sem nyelve, sem foga meg nem marad az szájában. Akkor el ment tüle, és ismét az után vasárnapra Estvére Balog Andrásné ezen fatenshez ment, nappal lévén már az fatenst a földhöz csapta. Ismét annak utánna az fatensjobban lévén, az említett személylyek hozzá mentenek, kénszeritették, hogy ne biznék az Istenben, hanem csak az eő Istenekben. Ismét tavaly télen történt, hogy Balog Andrásné lévén az fatens Annyánál, a hová ezen fatenst is el hivatta. Balogné kérdezi, ugy mond: Haraszol 3 e még Komám Aszony? Az fatens felelt, hogy nem haraszik. Akkor Balog Andrásné az fatensnek adott egy almát, és egy Diót, azzal haza menvén. Mihent az Almát megh ette, az Nyavalya mingyárt ki ütötte. Utóllyára azt mondotta Baloghné az fatensnek: No Koma, nem fogadnád az jót, mellyet mondottam, de mig élsz az világon megh bánod ezt. Az utzán mondotta néki. Ugyan az fatens Annyának is Balog Andrásné adott egj kis pálinkát, mellyet ketten meghis ittak, de ha ki nem vetették volna 4, miatta megh is holtak volna, sokáigh feküttek benne. Az fatens el végezvén előttünk fassioját, akkor harmadszor ütötte ki az nyavalya. 3. Testis Biri Mihály annorum circiter 40 juratus. Vallya az fatens, hogy midőn az Helység Csordássá volt, mindenkor fá rattan járt, haza is nag fárattan ment, de minden Estve el kellett menni Balog Andrásnéhoz, és akkor minden fáratsága el mult. Hanem egyszer történt, Balogh Andrásné ezen fatens szűri ujjában egj rongyos ingvállat dugót. Az fatens maga Feleségének ezt megh mondván, kezében is atta, azon ingvállat megh égette az fatens felesége, és Balognéhoz ment. és mondotta, hogy miért ugj megh rontotta az fatenst, hogy az fatens álla a mellyére le essett mihent haza ment. Azért Balog Andrásnét menten hivatta az fatens, és a midőn be ment volna Balog Andrásné az fatens házában, felelt az fatens feleségének: Lád e kutya, jó volna most hajó tennik véled? Az után Balog Andrásné megh fogta az felesége állát és hellyre tette, ugyan megh csattant. Annak utánna az fatens Felesége ismét fel lábbadozott, és az Kamarában ágyat vetettek néki, le fekszik. Egykor mind ágyastul ki vetik az Kamara ajtaján, ugj paráználkodtak véle, egyik föl, másik le szállott rula. Egyebet nem ismerhetett megh, hanem ott látta Balog Andrásnét. Ugy fel vanczorogván, mingyárast az ház népe előtt az dolgot megh beszéltette. És abban is holt megh az Feleséghe, de minek előtte megh holt volna ezen fatens Feleséghe, látta Balog Andrásnét, hogy az ajtaja előtt az Zászlót fel ütötték, a mely zászló olly nagy volt, hogy annak edgyik szögleti az Eggeket 5, az másika Poroszlót érte, és sok kar székek voltanak ki rakva azokon, veres rókás mentés Aszony ok ültenek, de senkit egyebet az fatens nem ismerhetett megh, hanem csak Balog Andrásnét. Sőt az hiteltetés 6 után Balog Andrásné ment az fatenshez, fogdosta, hogy más ember képében szoktak járni. De ezen fatens szemében is megh mondotta néki, hogj ide ütötték a zászlót, azhelyet is megh mutatta néki. Balog Andrásné előle csak ell ment, lévén akkor Berczelli Emberek Füreden, tudakozván Balog Andrásné felől, aki Berczelrül szakadot. Le mondotta amazok 7, hogy Balog Andrásné régen megh érdemiette volna az Tüzet. Mindenkori szóbeli személy volt. Kereg Gyártó András és Balogh Mihály Balogh Andrásné ellen egyebet nem tudnak Kurvaságánál, de azért megh lak oltatott Törvényessen, a honnét ide szakatt.
