Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és külső Szolnok vármegyében
Adattár - Boszorkányperek (1645-1814)
124 20. Ouartélyos német: beszállásolt német katona. 21. Ilő: élő. 22. Amikor a bepanaszolás folytán az egri püspök földesúri börtönébe vitték. 23. Contractus: szerződés, - itt azonban kezeslevelet jelent. 24. Gál Istvánnét és Sonkoly Jánosnét 1733. március 14-én felvett, s alább a 67. sorszámú iratközlésben szereplő jegyzőkönyv szerint ismét megvádolják egyesek boszorkánysággal. 55. 1728. június 11. t ítélet Bálás István és felesége, Dávid Zsuzsanna, valamint Morvay Erzsébet, Erdélyi Judit, Gyulay Erzsébet és Pál Katalin ellen [Eger püspöki városban nemzetes és vitézlő Taródy István úr, nemes Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék alispánja elnöklete alatt a gonosztevők felülvizsgálati törvényszékén vitetik véghez. Elővétele a magistratus és a vádló bűnperének Bálás István és felesége Dávid Zsuzsanna, valamint Morvay Erzsébet, Erdélyi Judit, Gyulay Erzsébet és Pál Katalin, 1 mint boszorkányok és a mágia vétkével bepanaszolt vádlottak ellen. Vétkük bizonyítékaként előállíttatnak a tanúk, akik bizonyítják a merő gonosztett bizonyosságát, amiértis megérdemelt büntetéssel kéri (tudniillik az ügyész) sújtani és elítélni őket. A bilincsekben jelenlévő vádlottak a vádbeli vétket tagadják, és így az előállított tanúkat gondosan megvallatják. Ezután az ítélet. A jelen felülvizsgálati törvényszék a tanúk vallomásait a bíróság színe előtti legújabban hitelesíttettekkel összevetve, belőlük nem tud oly bizonyosságot kideríteni, amely miatt őket elítélni lehetne. Pusztán gyanúk és feltevések derültek ki. Tehát elegendő meglakolásként Bálás Istvánt feleségével Dávid Zsuzsannával, Morvay Erzsébetet, Erdélyi Juditot és Paal Katalint a vármegyék határai közül proskribálja és proskibáltatnak nyilvánítja. Gyulai Erzsébetet pedig bizonyos dolgok miatt kezesség és kötelezvény mellett szabadon bocsátja.] (Heves megyei Levéltár. IV—9/1.2. kötet 94. oldal.) * 1. E levéltári forrás nem közli a bevádoltak lakhelyét, de tudjuk, hogy a Külső Szolnok vármegyei Tiszasasra valók voltak a rövid hónapokkal azelőtt kezességgel szabadult vádlottak a vármegyei törvényszékről. Lásd az 53. sorszám alatt közölt peres anyagot.
