Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és külső Szolnok vármegyében
Adattár - Boszorkányperek (1645-1814)
119 Magyarországi Búzát vittenek rajta. Onnand vissza hozták harmadnapig kénozták Ugyan az Türögy mellett, melyre mikor reá akadtanak Tekintetes Urunk Hász Károly Csikossai, ló háton, mint egy zsákot be hozták, mely is Sok ideig Semmi tagját nem bírta. Mely is hívatta az Kerülőt, és Eskütt Urainkat, úgy mint hatt személyt: Demjénd Gergelyt, Nagy Pált, Szabó Istvánt, Varga Jánost, Hubai Jánost, Bagoly Miklós kerülőt, ezek előtt fateálta, 1 6 hogy ezen három Aszony e képpen cselekedet véle, Gál Istvánné, mely kévánta volna magát Paráznítani, Második Sonkoly Jánosné, harmadik Eözvegy Kalmár Andrásné. Mellyet mi hittel fatealunk, hogy mi e képpen hallottuk Góg Antaltúl, nagy nyavalya fájdalmai között lévén. 2-do. Ugyan Helységünkben történt olyan dolog az nyarasi Demeter nap előtt három héttel egy ifíjú, Baráth Mártony Szolgája, Kardos Ferencz nagy nyavalyában esvén, melynek Minden tagja ki fakadozott, el száradott, Sok üdőkig nem mert Szóllani, mit látott s kiket, míg az Apotécáriusoknál 1 7 nem voltanak. Annak utánna, hogy már az sok kínok között nem tudott mit tenni, hívatta a Bírókat és Eskütteket, eő kegyelmék Praesentatiojokban fateálta, 1 8 Hogy mikor az lábárúi le esett volna, eőtet elvitték ugyan azon felül megírt három Aszonyok: Gál Istvánné, Sonkoly Jánosné és Eözvegy Kalmár Andrásné. Elvitték egy Nád Istállóban, nem a rétre vitték, hanem Istálóban, az egyik Szemérem Testét meg fogta, arra kénszerítették, hogy közösüllyék véle, Gál Istvánné volt, de én nem Cselekedtem. Annak utánna az eözvegy Kálmánné vert, mgdosott, az harmadik is hátam megé ált. Az mellyet Szemeinkel láttunk, hogy olyan volt az Szemérem teste, mint egy föl fújt hólyag. 3-tio. Ugyan nímely napon, Vasárnap az Édes Annya az quartélyosnál volt, rajta mentek ugyan azon Aszonyok, az nyelvét akarták volna ki meczeni, egyik, ugy mint Kalmárné az kést keszerülte, Gál Istvánné az Torkát szorongatta. Az Eöcze be érkezett, Kardos Mártony, úgy tágítottak rajta. 4-to. Hallottuk, hogy Kecskemét Várasában valami Orvos Aszony volna, oda elmentenek. Az Orvos Aszony azt mondotta nékik, hogy valami fűbűl fűzzenek fürdőt, el nem mulathatya, hanem reá menének az kik meg rontották. Az mint is Méltóságos Urunk eő Excellentiája kerülőjét, Balogh Miklóst Iczakára oda hítták, az mely hit szerint fateálta, mint hogy Virattig, még az fürdőt fűzték, ott volt, minthogy kínszerítették. Irtóztató dolgot vittek rajta végben, el annyira, hogy az ágyábúl kihúszták, az fejét, szemek láttára úgy meg rázták, hogy az ágyban meg nem maradhat. Én kérdettem tűle: Ki bánt most lelkem Eöcsim? Az mongya: Gál Istvánné, Kalmár Andrásné és Sonkoly Jánosné. Ugyan azon Iczaka viszontag rajta gyüttek, jelen létemben az legény ismét kiált, reménkedett, hogy ne hagyatok csillagaim, mert mingyárt meg ölnek Gál Istvánné, Sonkoly Jánosné és Kalmár Andrásné. Ugyan azon Iczaka azt kiátya: Az Pallás Szélén ősze fogoztanak, ugy tánczolnak. 5-to. Ugyan történt Most ki kelet tájban, Helységünk Csaplárossa Lévai Szabó Péterné recongoscállya, hogy az Eöreg Kalmárné, azon három Aszony közül egyik, vitt hozzájuk egy keves vajat, egy kis Iczénél valamivel kevesebbet, két polturán atta néki, melyet ugyan szeme láttára ki olvasztottak azon öreg Aszony előtt, az melyben olyan csúnyaság volt, mint az Tehénnek Véres Poklyája, véreres, mellyet ki vetettenek belőle. Ugyanazon öreg Aszony föl kapja, azt mongya az: Csillagom Szép ez, jó ez. Úgy húzogatták az Csúnyasságot, de el nem Szakadott, hanem tiszta véres volt. Az mely vajat az
