Sugár István: Bűbájosok, ördöngösök, boszorkányok Heves és külső Szolnok vármegyében
Adattár - Boszorkányperek (1645-1814)
99 Gyarmaty István és Szakmáij István Hitves társaik ellen, tudniillik, hogy oda hordozták az Mátra hegyen, völgyeken, és az Kálváriát körül köbdösték. 2-do. Hogy Farkas Gergelyné kérdezgetése után nevezte és vallotta az meg írt személyeket, hogy azokat látta oda jártában és hordozássában. 3-tio. Tímár Mátyás mondotta é, hogy ez meg fogh halni, vasban fogh Csörgeni mindegyik. 5-to. Kit tudjó Tanúnak lenni. Első Tanú Nagy Gergely Annorum Circiter 62 fide mediante fassus est. Ad 1-mum. Az midőn Bárkányi Susanna rosszul Lett volna, egy néhányunkat öszve hittak hozzá, és akkor is nem Szólhatván csak hánkolódott és az aszonyok tartották. És az midőn kérdezték mi lelte, egykor meg Szóllalt és Patakj István Feleségét kívánta, hogy hozzá híják, és ismeg el halgatott. Es oda híván a kívánt Személyt ismeg meg Szóllalt és aszt mondotta: Isten hozta kegyelmedet édes Kata Aszón. És azt is mondotta az: Sokat kiáltottam Utánnad édes Kata Aszón, de nem vártál meg. Azt kérdezte Patakj Istvánné: Mid fáj Suska? Azt mondotta, hogy mindene, és kérte, hogy kennye meg. S amaz meg kenvén írós vaijal, kérdezte, hogy jobban van é. S azt felelte, hogy jobban, s az után az ágyra vitték. Az után is azt kérdezte az Takácsné, — mint hogy a patiens azt mondotta, hogy Sokat kiáltott utánna és nem várta meg, — hogy hol jártam hát én? És amaz azt mondgya: hiszem odajártunk az Hegyekben és Palotákban. Az midőn kérdezték: Mit csináltak ott? Azt mondotta, hogy ittunk. Azt is kérdezték, merre mentek el. Felelt: az Kálvária felé, S még az többj reá köpdösött az Kálváriára, de én nem. És ismeg kérdezték: Ismertél e valakit közülök? Úgy nevezte, hogy az Patakj István és az Szakmáij István Feleségeik az Hintóban ültek, az Gyarmatj István felesége pedig Kocsis volt, és egy Öreg ember is ült a Hintóban, kinek azt mondotta Patakj Istvánné: Már én bé vettem az kézit, te is ved bé. De hogy annak bé nem atta a kézit, Szakmáriné ki taszította a Hintóból, és lónak fogták, s úgy el verte Gyarmatiné, hogy most is fáij az vállaj. Ad 2-dum Tudgya, hogy Fargas Gergelyné kérdezkedett tűle, de hogy annak előtte monta é vagy sem az nevezett Személyeket, nem jut elméjében. Ad reliquum nihil, hanem ad 5-tum maga Felesége, Farkas Gergelyné, Czukor Pál, Tisztartóné Asszonyom, és Oláh Tamás jelen voltak. 2-dik Tanu. Czukor Pál annomm circiter 36 fide mediante fatetur. Az patienshöz ment prae aliis. 3 Jóllehet öregebbek is voltak, maga kívánta próbálni, miként fog felelni azon dolgok iránt. Mellyeket is látván hogy hányódásában az Asszonyok tartanák, azt mondotta, hogy ereszík el, had lássa mit Csinál. És el eresztvén mindgyárt az maga kezeit kezdette facsarni, s törni, melyre az Ura el ijedvén azt mondotta, hogy el rontya magát ha eleresztik. És az fatens is azt mondotta, ha Úgy van, ne engedgyék el rontani magát. Azután azt mondotta, hogy tölcsünk Szentelt vizet a Szájában, és ha az eördög van is véle, el hagya. Az mint is az Szájában töltvén Kanálbúi az Szentelt vizet, meg szóllalt, és Tisztartóné Asszonyom, mondotta: No Susa, itt van már a Takácsné, beszély véle. És azt mondotta: Mit tudok beszélni? Viszont aszt mongyák nékj: Az mit eddig beszéllettél. Edig mindétig az borát sóhajtottad. Arra azt mongya: Bizony, jó bor is volt az. Arra az Tisztartóné mondotta: Majd én is adok bort, akar az Méltóságos Ur 4 borábúl. Arra felelt: Nem olyan jó az. Ezek után az Fatens mondotta nékj: No Susa, nagy dolgok ezek. Tudod é, hogy néked egy Istened van és egy lelked. Tudom, — felelt. Te az Istennek tártad azt az egész lelked, — felelt annak. — Ha Te ezeket nem igazán mondod, a Teremtő
