Pócs Éva (szerk.): Magyar ráolvasások II.

XVIII. Játékos mondókák

586 XVIII. 24.1. Szapulás Mikor a szapulni való fonalat a szapulókádba rakják, ráköpdösnek és ezt mondják: A szomszédba szapulnak., mink. meg fejjér fonalat mosunk. /Szamoshát/ 24.2. U.az A faluban szapulnak, nálunk szappanoznák: olyan fehér légy, mint a hó! 25. U.az El ne felejtsd, a kelést, mint a jdnyok a férhemenést, az asszonyok a megszóulást! IPatóháza, Szt/ /U.ott/ 26. Kukoricapattogtatás A fonóban a kukoricapattogtatáskor ezt mondják ritmikusan, hogy hamarább kipattogjon: Csittegj, csattogj, kukorica, fehér lovat látok: csittegj, csattogj, kukorica, mint a bába seggi, phi, phü, phá. Úgy tesznek, mintha félreköpködnének. Azért csinálják, hogy jövőre sok fehér libájuk legyen. Minél több kukorica pattog ki, annál több lesz a fehér liba. /Domaháza, Bo/ 27. Búzavetés Nagyra nőjjön, bokrosodjon, ezerszerte többet hozzon. /Csanádpalota, Csa/ 28. Újszülött fürdetése A gyerek első fürdetésénél az apa, testvérek, keresztszülők is jelen vannak. A bába a következő mondókával teszi be a gyermeket a vízbe: Kis bubucska a fürdőbe, nagyra nőj jék jüvendübe ! Ezután a jelenlévők mindnyájan merítenek egy keveset jobb kezükkel a teknő vizéből, és azt a gyerek fejére csurgatják. /Borsod m. / 29. Nehezen járó gyerek gy. Három pénteken felültetik a gyereket, mindannyiszor megveregetik a lábát sulyokkal és mondják: Ma van péntök, hónap szombat, szalaggyá vasárnap! Ezután nem fog nehezen járni. /Szőreg, Tr/