Pócs Éva (szerk.): Magyar ráolvasások II.

XVII. Varázsigék

568 XVIII. hogy róla beszélnek, a guta üsse meg valamennyit! /Gagyvendégi, Ab/ 23. "Rontás" megelőzése Ha valaki a rosszakat nem kerülheti ki, ezt mondja: Isten mentsen, kőf élében maradj on, közén sohase elegyedjen. /Kalotaszeg/ 24. U.az Ha valaki sajátmagán más betegségét mutatja, ezt kell mondani, hogy meg ne kapja a betegséget: Kűhöz legyen mérve. IBorsa völgye; Kapuvár, Sp / 25. U.az Ha valami bajt emlegetnek, ezt kell mondani: Farkast emlegettünk, s a kert alatt jár. /Székkutas, Cso/ 26. U.az Ha valami bajt emlegetnek, ezt kell mondani: Neki legyen mondva: /U.ott/ 27. Átok elhárítása Visszaszáll az átok, ha azt mondják az átkozódónak: Szádból a gebeledbe! /Boldog, Pe/ 28. "Rontás" elhárítása Aki valamilyen rontáselhárító szert ajánl, a következő szavakkal vezeti be tanácsát, hogy magáról elhárítsa a gyanút: Ugy ártson, vagy úgy használj on, mint hogy értek hozzá! /Cserhát/ 29. Gyógyszer hatásának biztosítása A disznóöléskor a seb bedugására használt kukoricacsutka igézés ellen, eceteskorsó dugójául /ecetsavanyításnál/, kölesvetésnél, stb. használatos. Ezért disznóölésről némelyek elviszik magukkal. Ha út közben valaki kérdezi, hogy miért viszi, ezt kell felelni: Ollan hama használton, mind amillen hama kérdezted! /Göcsej/ 30. Kenyér megkelesztése Akinek nem kel meg a kovásza, vegyen három forgácsdarabot, és három nádszálat, menjen el három szótalan kúthoz /amely nem ad visszhangot/, vegyen minden kútból egy üveg vizet, rakjon tüzet a forgáccsal és a náddal, és mikor félig le-