Pócs Éva (szerk.): Magyar ráolvasások I.

I. Egyszerű óhajtó és parancsoló formák

31 I

I. 1. 3.2. U.az Legyen álmotok! IBorsa völgye/ 4.1. Tyűkültetés A tojások eligazításakor ezt mondja a gazdasszony: Mind kakas legyen! /Kuncsorba, Szo/ 4.2. ü.az Mind búbos ősibe legyen! /Cserkút, Ba/ 5. Kikelő csirkék óvása Rájuk köpködnek: Pthü, pthü, maradjatok meg mind! /Abádszalók, Szo/ 6. Kukoricavetés A munka végeztével meghemperegtek a kukoricaföldön, ezt mondva: Minden legyen cső, minden, minden! /Zagyvarékas, Pe/ 7. Házasság Ha fiatal férfi neje hal meg, a fiatal lányok, akik az özvegyhez feleségül szeretnének menni, a halottas ágy lábát rúgva mondják: Happ, engem vegyen el az özvegy! /Göcsej / 8. U.az A lány az éjféli misére harangozáskor a disznóvályűra állva kibontott haját háromszor lehúzza fésűjével, ezt mondva: Az vögyön e, kit ién akarok! IBucsuta, Za/ 9. Vetés óvása gyomtól Vetés közben a vető félredob egy marék földet, ezt mondva: Itt nőj jön a burján! /Székkutas, Cso/ 10.1. Vetés óvása madaraktól A vetés megkezdése előtt a gazda három szemet tesz a nyelve alá, és behunyt szemmel, ég felé fordított arccal három marék szemet elvet, s szótlanul a harmadik szomszédos földhöz megy, ahol egy kis lyukat váj. A nyelve alatt lévő magokat beleteszi, ezt mondva: Verib, madarak, ezt egyitek! /Göcsej/ 10.2. U.az Veréb-madarak, ezt egyétek meg! /u.ott/