Kelecsényi Ágnes: A Selyemút rejtett kincsei : Stein Aurél és az Ezer Buddha barlangtemplomok

Stein Aurél II. belső-ázsiai expedíciója (1906-1908)

nyokkal megtűzdelt védelmi falat is építettek, amely Dunhuangtól nyugatra a Jáde Kapuig (Yumen) terjedt. Később közigazgatási székhellyé is vált, s a város neve megváltozott: 622-től a XIV. századig Shazhou (a „Homok Városa") volt, majd ismét visszakapta régi nevét. 786-848 között tibeti fennhatóság alatt állt, 1038-1227 között a tangutok birodalmához (kínai Xi Xia) tartozott. A hely jelentőségét az adta, hogy a Kelet-Turkesztán (a mai Xinjiang tartomány) felé vezető út Dunhuang közelében válik szét két ágra, hogy északról, illetve délről megkerülje a félelmetes Takla-makán sivatagot. Dunhuangban már a Kr.u. negyedik században virágzó buddhista közösség élt. A kegyhely kialakulásában szerepet játszott az is, hogy az utazók itt imádkoztak mielőtt ne13