Kelecsényi Ágnes: A Selyemút rejtett kincsei : Stein Aurél és az Ezer Buddha barlangtemplomok

Stein Aurél II. belső-ázsiai expedíciója (1906-1908)

Miráni freskó: Gautama bódhiszattva tanító testtartásban egy hercegi ruhába öltözött hívővel. Cat. Stein LHAS Photo 13/1(51) zett Loulan romjaihoz ment. A nagy számban előkerült írásos emlékek alapján Stein megállapította, hogy Loulant a Kr. e. második század végén alapították egy fontos útvonal ellenőrzésére szolgáló kínai katonai állomáshelyként. 1907 januárjában a miráni romhelyet kereste fel, ahol a nagy romos erődből, amely a VIII. században egy tibeti helyőrség állomáshelye volt, mintegy ezer tibeti nyelvű, fára és papírra írt, elsősorban hivatalos szövegeket tartalmazó kéziratot talált. A közeli buddhista szentélyből pedig III. századi művészeti emlékek kerültek elő. A nagyméretű stukkó domborművek a görög-buddhista szobrászattal való rokonságot példázták, a falfestmények, köztük gyönyörű szárnyas angyalok, a hellenisztikus festészet hatásáról tanúskodtak. Februárban továbbindult kelet felé, útjának célja: Dunhuang. Ezt az utat követte a VII. században a kínai buddhista szerzetes Xuanzang, aki Indiába ment, hogy onnan buddhista szent könyvekkel megrakodva térjen vissza Kínába. Stein őt is kalauzának tekintette ezen a területen, hasonlóan Marco Polohoz, aki a XIII. században szintén végigjárta ezt az utat. Stein Aurél felfedezte és két hónap alatt mintegy 220 km hosszúságban felmérte a Han-korban, az észak felől betörő hunok ellen épített határfalat, melyet limesnek nevezett el, mivel „történelmi tekintetben is érdekes elgondolni, hogy a Nagy Fal e legnyugatibb része nem csupán védelem czéljából épült - mint a <khínai falakról> általában hinni szokás hanem elsősorban avégből, hogy nyitva tartsa az utat az erélyes hadi előnyomulásra. Czélja tehát párhuzamba vonható a száz esztendővel fiatalabb korú római limes-ek rendeltetésével." Megtalálta a híres Jáde-kaput (Yumen). Az őrtornyokból és a határfal mellől nemcsak a katonai adminisztrációról képet adó dokumentumok, hanem igen jó állapotban megőrződött használati tárgyak, ruhadarabok stb. kerültek elő, melyek kiválóan szemléltetik ennek az elhagyott határszakasznak a mindennapi életét. De egyéb érdekességek is fennmaradtak a kereskedelmi útvonalak révén, pl. mintegy tucat régi szogd nyelven írt levél. 10