Nagy Ferenc (szerk.): In memoriam Magyary Zoltán.

Levél Klebelsberg Kunohoz (1929. júl. 20.)

III. A kutatás azonban nem csak a kutató intézetekben folyik, hanem érdekesen van megszervezve az egyetemeken is és a fenti tanácsok is génzük nagy részét az egyetemeken végzett kutatásokra adják. „A Medical Research Council által az egyetemeknek és más intézményeknek saját kutatásuk körében végzett munkákra adott segélyek erősítik ezeknek a kutató munkásságát. Viszont a Med. R.C. sokat nyer azáltal, hogy saját hiteleit a meglevő intézmények igénybevétele következtében nagyobb gazdaságossággal és eredményességgel tudja kihasználni." (Jelentésből.) A kutató segélyek jórészt ösztöndíjakból állnak, tehát nem csak dologi kiadásokra fordíthatók. A fizikai, kémiai és technikai kutatásokat jórészt az ipar teszi szükségessé. „Az ipar nem érheti be empirikus eljárásokkal." „Aligha van olyan ipari gyártási művelet, amely nem nyerne, ha szisztematikusan vizsgálják". A Committee for Scientific and Industrial Research jelentése kiemeli, hogy 1928-ban feltaláltak egy orsót, amely az addiginál jobb fonalat készít 2!/2-szer gyorsabban, mint a régi. És ez azért fontos eredmény, mert nem gyakorlati, hanem tisztán tudományos alapon jöttek rá. IV. A tudományos kutatásnak az egyetemeken való megszervezése a mi szempontunkból és azt hiszem tudománypolitikai szempontból általában a legérdekesebb és abból a magunk számára fontos tanulságokat vonhatunk le. A lényeg az, hogy az egyetemen megkülönböztetik a rendes egyetemi oktatást a haladott munkától és kutatástól (az advanced work and research-tói). „Állandó kutatás nélkül a tanítás is veszít megbízhatóságban és frisseségben és menthetetlenül elszegényedik minden ága." (Oxfordi jelentés, 1922). Ez a jelentés ajánlja az egyetemi statutumok átalakítását, s mert azok sokszor pontosan megmondják, hogy a tanár hány órát tartson, de nem kívánják meg kifejezetten, hogy „a haladott tanulókat" (advanced students) vezesse. „Ajánljuk, hogy minden tanárnak tétessék kötelességévé, hogy egész idejét tanszéki kötelességeinek szentelje, amely foglalja magában a tanár személyes eredeti munkásságát, valamint az oktatásnak, kutatásnak és haladott munkának irányítását (supervision) saját szakmájában és intézetében." A szukkreszcenciára nézve azt mondják, hogy a fiatal ember még ritkán van tisztában magával, amikor végez. Ezért kívánatos, hogy az új graduált egy évig dolgozzék magának, és utazzék, hogy véglegesen irányt választhasson. Ezalatt tutor, vagy tanársegéd se lehessen. 63