Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt

Zápolyai párthive és belső embere Zermegh János is, egy humanista izléstl, emlékirat jellegtl kortörténet szerzője, Oláh Miklós, Brodarics István, Verancsics Antal, Forgách Ferenc és Szerémi kortársa, ki csaknem ugyanannak a végzetes másfél évtizednek történetét irta meg, mint Szerémi, vagyis az 1526-tól 1540-ig, a mohácsi katasztrófától Zápolyai haláláig lepergett évekét. (Szerémi 1523-ban kezd érdemlegesen beszámolni az eseményekről és 1543ig viszi fel munkáját. ) Zermegh János 1504-ben született régi szlavóniai nemesi család sarjaként. Tehát délszláv vérű volt, mint Brodarics, Verancsics vagy akár Szerémi. Apja, Zermegh Mátyás Varasd megyében birtokos, anyja Nyitra megyei magyar nemesasszony, Rajcsányi Julia, Zermegh Mátyás előtt Lászlófalvi Eördögh János felesége. Zermegh neveltetése igen gondos lehetett, erre mutat nagy műveltsége. Hogy mely Iskolán szerezte, azt nem tudjuk, mert Ravonyi Mihály, Zápolyai titkára mellett, kitől a "forma scribendi"-t és a "stilus cancellariae-"t tanulta

1) már csak betetőzést nyerhette el alapképzettségének. Tudjuk, mily magas, nagyigényű iskolája volt az akkori magyar királyi kancellária a humanista műveltségnek. Zermegh mint szlavóniai ember kerülhetett Zápolyai mellé, a legnagyobb polcra eljutott magyarországi délszláv ember udvarába. A mohácsi vész után Zápolyai kiséretével ő is jelen volt ennek székesfejérvári koronázásán - előbb II. Lajos király temetésén - s vele ment innen Budára, majd Esztergomba, de Lengyelországba már nem követte az I. Ferdinánd elől odamenekülő Zápolyait, hanem principálisa fivérével, Ravonyi Jánossal együtt hazament a Drávántulra. Itt aztán belekeveredett az itteni testvérharcokba a két király pártja között. Mikor a Zápolyai párt vezére, Frangepán Kristóf elesett, s a Zápolyai párti sereg eloszlott, Zermegh hazament apja birtokára. Nem sokkal utóbb, hogy e harcok elcsendesedtek, hazaérkezett Zágrábi püspökségébe Erdődy Simon is, ekkor még Zápolyai hive, és Zermegh ennek szolgálatába lép mint egy Zágráb melletti Erdődy vár rationalistája = számvivője. Itt élte át e vár ostromát Ferdinánd csapatai által. Békésebb élet után vágyakozva, elhagyta Erdődy szolgálatát és a szintén Zápolyai párti Várallyai Szaniszló fejérvári prépost Íródeákja lett. (1530.) Veszdelmes, de fontos szolgálatot teljesített uj hivatalában Zápolyainak, mikor ez Buda várában ostromoltatván Szigetvár ellen küldött katonáit és hiveit Zermeghgeí hivatta vissza Buda védelmére. Ekkor Várallyai Zermeghgel csempésztetett be élelmiszerküldeményeket Zápolyai részére, a már kiéheztetés előtt álló Buda várába, ami a hadihelyzetet Zápolyai javára változtatta meg. Zermegh Várallyai szolgálatában, vagyis a Zápolyai pártban maradt, de ekkor, mint maga mondja, megunva a "diuturna et plane inutilis servitus"-t és "accepta licentia" Várallyaitől, Turkovics Miklós és Szentiványi Pál ajánlatára I. Ferdinánd egyik legrégibb és legerősebb hívének, Thurzó Elek országbíró és királyi helytartónak szolgálatába lépett. Thurzó Elek mellett hamarosan meggazdagszik, mégis nősül, talán másodszor, legalábbis nem azt a lányt vette el feleségül, kinek apját, Tomadóczy 87