Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
A tiszántúli történetírás a XVII. század végén
Tholdalagi Mihály Erdélyi főúr, Bethlen Gábor diplomatája, ki azonban a magyar királlyal, német-rőmai császárral és kormányával is folytatott tárgyalásokat és elkisérte Bethlent több magyarországi hadjáratába is, összeállított egy naplőszerU feljegyzést a Bethlen Gábor fejedelemsége alatt Erdélyben történt dolgokról. Feljegyzései központjába saját követi szereplését állította, s az eseményeket eköré csoportosítva, egészen szimplán referálja azokat, nem keresve összefüggéseiket, okaikat. Történetírói képzettsége, vagy céljai nincsenek, magyar stilusa - mert ő is magyarul irt - sem valami jó. De Tholdalagi mégis legalább összefüggő, folyamatos elbeszéléssé foglalja össze a történeteket, s csak ritkábban szorítkozik egyes adatok elszigetelt közlésére, mint főrangú naplóiró társai, Haller, Káinoki vagy Bánffy György. Fennmaradt számos hivatalos jellegű jelentése és levele is. Naplóját kiadta gróf Mikó Imre, Erd. tört. adatok., I., pp. 223-243. bevezetéssel U.O., pp. 221-22. Jelentései, levelei kiadva, Mikó L , Erdélyi tört. adatok. L , 219-244. L. még: Szilágyi Sándor, Tholdalagi M. évkönyve, 1613-15. (M. Tört. Tár, 1881. pp. 1-12. ) és Salamon Ferenc, Két magyar diplomata. Pest. 1873. 544