Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Évkönyvek, naplók
Borsos Sebestyén Jómódú marosvásárhelyi gazdálkodó polgár, - meghalt 1584-ben - ki a maga igénytelen magyar nyelvU kortörténetében: a "Világnak lett dolgairól irott krőniká"ban (1490-től 1571-ig), melyet csak teljesség kedvéért emlitek, kiirta B. Székely István Világkrónikáját. A magáéból csak Luther reformációját adta hozzá az 1517. évhez és az 1530-i augsburgi birodalmi gyűlést, hol az ujitők leszegezték hitvallásukat, "de - mondja Borsos - a római pápa annak semmit sem engede, hanem ugyanazon római hitben maradna meg. " (12. ) 1541-hez hozzájegyzi: "Oda Buda!" Egyébként 1558-ig csak személyes és családi ügyeit toldja be önálló adatokként, melyeket éppúgy belevegyit az országos, sőt világeseményekbe, mint Szerémi, vagy akár maga Forgách Ferenc. Nemcsak "én"-jük felértékelése ez Íróink részéről, hanem a közügynek igen intenziv átérzése, a magánüggyel való azonosítása: az ő kis életük beleélése a világtörténésbe, s annak felismerése, hogy a világesemények mégis csak belejátszanak a legkisebb ember életébe is. 1526-től Borsos önállóan folytatja jelentéktelen feljegyzéseit 1571-ig. Mindebből csak "szász és magyar papok" 1564. évi vitáját em litem a kenyér és bor átlényegü léséről. (21. ) Utolsó adata János Zsigmond halála 1571-ben. Müvét unokája, Nagy Szabó Ferenc folytatta 1658-ig. Kiadás : Gróf Mikő Imre: Erdélyi történelmi ádatok. Kolozsvár, 1855. I. k. 10-26. Gr. Mikó értékes "előismertetésével". Ugyanez irodalma is. Jegyzet: ^Pukánszky, G. d. Dtschen Schrifttums in Ungarn. Munster/W. 1931., p. 219. Emlékeztethetek még Oláh Miklós érsek Ephemereseire, melyek szintén kalendáriumba vannak beirva. (1552-1559. ) 2) Ilyen Berényi György naplója az 1634-5. és 1637-8. évi magyar országgyűlésekről. Ed. Komáromy András, Bp., 1887., vagy Dallos Miklós győri püspöké az 162122-23. évi hainburgi tárgyalásokról Bethlennel, Borsos Tamásé portai követségeiről 1613-14, 1618-20. és Budán 1630-ban, Révay Lászlóé szintén portai követségéről Bethlen érdekében (1620-1621-ből), Thurzó Szaniszlóé az 1623-24. évi bécsi tárgyalásokról Bethlen érdekében, ki maga irta rá naplója dorsumára: " Diariu m incepti cum Gabriele Bethlen tractatus pacis. " (EO. E., VIII. p. 190., a napló maga, u. o., pp. 166-190). - Rimay János (1573-1631) naplótöredéke a szőnyl béketárgyalásokról. Ed. Radvánszky, R. J. munkái. Bp. 1904. Mathel Dániel bártfai követ naplója az 1637-38-i országgyűlésről (M,N,M, Quart. Lat. 405). Szemere Pál országgyűlési követ naplósorozata. 3) Ilyen egy református lelkész, Kanizsai Pálfy (Paulides) János bejegyzései (16001634). Funck J. Chronologiájának Basel, 1554. évi kiadásának hátsó lapjára, fontos életeseményeiről, különösen tanulmányairól (Heidelbergben is), majd komáromi tanítóságáról, lelkészségéről és dunántuli püspökségéről. Kiadva: Tört. Tár, 1909. Jelentékenyebb, egyháztörténeti érdekű feljegyzéseire még rátérünk. 513
