Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt
lanságában, akár mert a török kegyelmét akarják megérdemelni, melyet már az ostrom előtt kieszközöltek maguknak vagy "fortasse plebea etlam contumacia atque avaricia fecerint, nescitur. " A várat védő katonaság "ob amorem ficei et honoris, decoris" harcolnak (248, ) mindhalálig. Tehát ez a mllvecske felfogásában is hasonló az előbbihez, nem csak a tényekben egyezik vele. Azzal végződik, hogy I. Ferdinánd későn indul az elveszettek visszaszerzésére. 7 1) Ugyancsak Székesfejérvár 1543. évi elestével foglalkozik egy olasz nyelvű dolgozat, mely a tényekben teljesen egyezik az előbbi leírásokkal, de az ostromnak inkább csak végét részletezi. Ez az iró is az egész kereszténység szempontjából "commune utilitate e beneficio de popoli e de principi christiani", nézi a város katasztrófáját, melyet kevés pénzzel és emberrel - mondja - el lehetett volna kerülni. Feljegyezte Írónk - talán az ostromban résztvett olasz katonatiszt -, hogy Szulimán megtekintette a magyar királysírokét, a székesfejérvárlakhoz pedig igen kegyes volt, s biztosította őket, hogy ő nem a hatalmas magyar nemzet leigázására és szétszórására jött Magyarországba, hanem hogy felszabadítsa ezt a német szolgaságból, "mostrandosi tutto clemente e benigno con quelli homeni, faciendo loro particolarmente per publico bando sapere,... ch'egli non era venuto in Qngaria per soggiogarla o dispergere quella valorosa nationa, ma solo per liberarla della servitù e giogo della tirannide tedescha... " és hogy János Zsigmondot behelyezze apja örökébe, mint "vero e legitimo herede di quel regno"... (302. ) Mindezek bizonyítására levágatta a város főembereit és még kettőt, akikkel a kapitulációé szerződést megkötötte. (M.H.H., II., III. Verancsics iratok II. pp. 29-30.) Töredékes mü a " Fragmentum rerum Hungaricarum an. 1551 . Figyelemre méltó egy epizódja, mellyel meg nem nevezett iró mintegy az előző két, Székesfejérvárral foglalkozó latin nyelvű mü parasztmegvető felfogását, s a parasztoknak a török háborúban játszott kedvezőtlen szerepét igyekszik a paraszti vitézség és lovagiasság egy szép példájával ellensúlyozni. "Emicuit et per hos dies et plebeorum nostrorum virtus, quae, quum apud nos vetere jam ma jorum indulgentla atque usu, non sólet i nvidiosa, facileque regum muniflcentia attollitur illustria, nulla vetustarum nobilitatimi refragante prosapi a , nobilium et militarium horum virorum gestis subjiciatur. " Kom játon - Forgáchok vára - egy paraszt a feleségére támadó két törököt kiveri házából , majd hatot, aztán tizet, felesége segítségével, mikor végre keresztény segítség érkezik, a török pedig elfut. Tizet győzött le egy. "Victor redempta uxore... ostendit etiam plebeo exemplo, Turcas posse vinci, in eosquae non tarn viribus maximis, quam generosis animia, belligerandique assiduitate et pertinacia opus esse." Ez a győztes megmutatta ezzel a paraszti példával, hogy le lehet a törököt győzni, és hogy azok ellen nem annyira nagy erőkre van szükség, mint inkább bátor lelkekremeg állandó és SZÍVÓS hadakozásra. Minthogy itt ugyanaz a gondolat is kifejeződik, melyet Verancsics az At-inai Deák Simon életrajzában is lerögzített, hogy ti. a magyar nemességbe szívesen veszik fel az arra érdemes parasztot, nem tartom lehetetlennek, hogy ez a töredék mégis Verancsics müve. 7 3' A Verancsics gyűjtemény ezen, történeti forrásként igen megbízható, szemtanuktól vett dolgozatai kitűnő ellenőrző eszközül szolgálhatnak a gyűjtemény legjelentékenyebb darabja: Szerémi György Epistolája hitelének megítéléséhez, hiszen az a kor szerepel Szeréminél is, mint ezekben a részdolgozatokban, nagyjából azok az események is. Ugy vélem, a pontos összehasonlítás sok helyt Szerémi javára fog dönteni, ami a tényeket illeti. Az ő meséit és lelki motivációit, helyesebben ócsárlásait és rágalmait illetően azonban ezek a dolgozatok sem nyújtanak semmi támasztékot. 50
