Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Az erdélyi magyar történetírás a XVII. század második felében

52) Ha ugyan mindezeket nem megint maguk egészében másoktól irta ki. De 1. egy önállónak látszó helyén, 1594-ről, III. köt., VII. könyv, s a következő VIII. könyv többször idéztem passzusait az ez évi Kendy összeesküvésről. A gens Pannonicáról 1. bevezetéséti 53) L. ezzel szemben az 1594. évi Kendy-összeesktivés részleteit. 54) L. még ehhez Bethlen egy megjegyzését, hogy Báthory Zsigmond engedélyével sok erdélyi nemes ifjú lép be a török ellen toborzott magyar csapatokba "tum gloriae studio exciti, tum popularium fortunam miserati adducti in magnam spem recuperandae e Turcarum Servitute Hungáriáé

. " (Tom. III., p. 203. ) 5

5^Ezt a helyet Szamosközy kéziratában különben Bethlen Gábor, a fejedelem egész szenvtelenül, éppen csak hogy megjelölte. (Szamosközy, III. 259-269. ) 56

)Bethlen, III., p. 418., Szamosközy, IV., p. 37. 57) — Összehasonlítva a Báthoryak-korabeli 1594. évi és a saját idejebeli törvényhozási szokásokat, megjegyzi: "neque enim et hodie ratum quidquam habetur, quod Status et Ordines regni statuerint, nisi Princeps et Senatores consulta confirmaverint. (III., p. 206. ) 58) Előszava Apaffyhoz: Favor... Principum alit et vegetat ingenia. (Tom. I., p. XII. ) 59) Multi minus quempiam laedendi, vel offendendi, sed nude et simpliciter res describendi fuit animus. (Tom. I.

, p. XV. ) Nihil praeter sinceram puramque factorum illustriorum descriptionem edere decet, non, prout odio vel favore in alterum propendet, ideo sepositis lis omnibus, quae vel mortuorum miseros manes lacessere, vel calumniis innocentes proscindere.

.. possent, solam veritatem ob oculos ponere.

. (Tom. I. ,p. X. -XI. ) - Nem Ítélkezett Kornis Gáspár felett sem, nem mond véleményt arra vonatkozóan, hogy valóban ez hivta-e be Mihály vajdát Báthory Endre megbuktatására. °^Ha pedig egy Ízben történeti feljegyzések hitelessége kritériumául iróik önfeláldozó hazaszeretetét nevezi meg, ez nem a tudós, hanem megint csak a nemesen érző és gondolkodó, tiszta szivü ember megnyilatkozása. (Tom. I., p. XIII. ) 61

)Tom. I., p. XII. 62) Cum propria antiquorum quorundam locorum, arcium, oppidorum, hominum nomina, atque seriem annorum vix ipsi ex Auctoribus ubique assequi possemus, dirutis nimirum, deletis, ac vetustate obliteratls locis illis eorumque nominibus, id egimus, quantum in nobis erat, ne quidpiam desiderar! pateremur. Si tamen genuinam nomenclaturam alicubi assecuti non fuerimus, id non culpae, sed errori imputari volumus. (Tom. I. ,p. XV. ) A3) '—• Bethlen, Tom. V. pp. 23-30, és VI. , :Ad Lectores praefatio editoria. (L. még Lukinich, B. F. történeti müve keresdi kiadásához. M. Kszemle, 1913. 148-151. ) 7 499