Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Gersei Petthő Gergely

Gersei Petthő Gergely Révay kortársa, Petthő Gergely szintén az egész magyar történetet dolgozta fel krónikájában, egészen saját koráig - utolsó lapjain az 1626. évi eseményekről szól de ő nem emeli ki külön történetünk valamely mozzanatát, nem csoportosítja az egész magyar multat egy téma köré, mint Révay a szent korona története köré. Petthő Gergely az előkelőbb magyar nemesek közé számitható. Nagy birtokai, várai voltak, s magasabb hivatalokat is viselt, ezek között a legmagasabb volt a horvátországi gyalogosok főkapitányi, meg Varasd megye alispáni tiszte. Családjának, mely a Nádasdyakkal szakadt egy ágról, egyes tagjai udvari főhivatalokat töltöttek be: egy Petthő János II. Ulászlónak volt udvarmestere, egy másik Petthő János pedig 1572ben főkamarásmesterként Miksa királytól cimerbővitésben részesült. 4) A Petthő család magyar eredetű, eredeti fészkük Nádasd, és birtokaik Vas megye déli részén feküdtek. Történetüket a modern genealógiai kutatás a XIII. századig vezette fel. Horvátországba a család csak a XV. század végén vándorolt be, hol tagjai Corvin Jánostól kiterjedt birtokokat és több várat kaptak adományba. Itt élte a Petthő család az otthoni jobbmódu horvát-magyar nemesek életét, melyet a rohamosan terjedő tőrök hóditás mindinkább a honvédelem feladatai felé terelt. Petthő Gergely 1570 körül születhetett a Varasd megyei Béla várában. Apja Petthő László, anyja Bedekovich Dorottya volt, s igy irőnk ereiben délszláv vér is csörgedezett. Volt két fivére: János és Kristóf. Petthő Gergely neveltetéséről, fiatal éveiről mitsem tudunk. Több ránk maradt birtokperakta csak azokról a viszálykodásokról tájékoztat, melyeket Petthő rokonaival a családi birtokok fölött folytatott. 2) Ugy látszik, első fontos eseménye Petthő életének, hogy 1596. november 7-én, tehát még fiatal korában a horvát országgyűlés megválasztja a horvátországi gyalogos katonaság főkapitányává, a lemondott Keglevich János helyébe. Katonaéletéről egyébként mit sem tudunk. 3) De nemcsak a hadi pályán működött irőnk, hanem a politikáin is, és rendi társai módjára élénk részt vett megyéje congregációin és Horvátország tartományi gyűlésein. 1607-től 1625-ig a horvát rendek több izben küldték fel követükül a magyar országgyűlésre. Egyik követtársa, Dvornicsics Nápolyi Boldizsár, zágrábi nagyprépost, kiváló jogtudós, s egykor a bolognai egyetem rektora volt, utoljára pedig Vukovics Benedek, szintén zágrábi nagypréposttal, ki 1606-ban a bolognai magyar-horvát kolégium rektora volt, képviseli a horvát rendeket Pozsonyban. Volt Petthő varasdi alispán is. Meghalt 1629-ben. Első felesége Bekovich Ilona volt, ennek halála után Patatics Annát vette nőül, Pruskovicki János özvegyét. Gyermekei első feleségétől maradtak: három fiu és három lány. 4) Miért lett ez a horvátországi magyar nemes ember, katona, vármegyei hivatalnok és országgyűlési követi megbízások viselője magyar történetiróvá? Maga nem szól erről, nem ad müvéhez előszót sem, melyben inditékait vagy céljait kifejtené, nézeteit történetről és történetírásról ismertetné /mint a XVI. századi és a század404