Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Istvánffy Miklós

^Ezt a passzust Révay ugyan Tuberoból irta ki, de magáévá téve, jellemző ez a meg­okolás őrá is. Tubero, Schwandtner, II. p. 330. Et quo Thomas Cardinalis pecuniam, quam Romae amiserat, in Hungaria resarciret. Révay, u. o. p. 702. ut stipendia pecunaria ibidem (Romae) facta resarciret. .. 17 )p. 692. Tudjuk, Bonfini igen idealizáltan jellemzi ezt a nem előkelő, de végzetes befolyású idegent, ki szerinte belátva a földi dolgok hiúságát, és lemondva a hatalomról, pénzről, vonul kolostorba. Tubero szerint viszont ez "nullus delicti conscientia, sed voto monasterium petis­se. " (Schwandtner, II. p. 126. ) 1 ^Maxime post religionis negotium illud fuit aecerrime eventilatum, quo pacto an­tiqua Regni facies in pristinum reduci posset statum, cum appendice personae Bocskay, quibus terminis principatus eius contineri deberet, et satisfactione qu o­que ipsius Illésházy . (pp. 775-776. ) 19) Feltűnő u. i., hogy Mohácsnál és Mátyás királynál hangoztatja erősen a fátum csa­pásait, hol még nem lehet munkáját önállónak tekinteni, 1490 után a fátum rendeli a sok szerencsétlenséget, a "fatalis quaedam necessitas". Ex fato Matthiae regis ... velut sinu quodam infelici prodit discordia Hungáriáé ... Iam enim fatali quadam necessitate, quae in fatis erant mutari omnino non viderentur. (p. 690. ) Vagy Mohácsnál: clades Mohachiana Monarchiae S. Coronae infaustissima, cuius ratione, dum plerique rimantur, dicunt fatis vrgentibus Regnum Hungáriáé poenam­que veterum ac novorum erratorum reposcentibus factam. (pp. 709-710. ) Ez Bro­darics felfogása a mohácsi katasztrófa okairól: fátum és bűneink. A török is fla­gellimi Dei. (u. o. ) - De előszavában azt mondja, hogy a szent koronáról az eddigi magyar történetirők, fatali quadam incuria nem irtak! - A számmisztikáról: Vár­nától (1444) Mohácsig (1526) 81 év telt el, vagyis 9 x 9, et inter suspectos perio­dos, ut et septenarius computatur. Ille fatalem calculum in Hungaria movit. (pp. 709-710.) 20) p. 786., a VII. Centuria bevezetésében. 21) Bodin ennek a müvének L. IV. , c. 2. -ben szól "An rerum publicarum conversiones prospici possunt" cím alatt a számok bűvös erejéről. 22 )pp. 815-817. 23) Az országgyűlésekkel egyébként is foglalkozik, s az 1608. évi (koronázó) ország­gyűlésről valóságos diarium-pőtló leírást adott. (pp. 769. sqq. ) Inde evenit fre­quentius, vt qui robore, viribus, clientelisque potentiores extiterint ad eorum nutum Reges quandoque plures in Hungaria cum maximo Regni damno creati sunt, sicque libertás electionis interdum intercipi sólet, non sine legum maximo periculo. (pp. 752-753.) 24) Már ritkábban tér ki Révay a Kelet dolgaira. Igy egy izben a tatár birodalom tör­ténetét vázolja fel. (p. 627. ) 25) Lehetetlen itt fel nem ismerni Innocence Gentillet-nek, a francia hugenották egyik 402

Next

/
Oldalképek
Tartalom