Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Istvánffy Miklós

102 )L. XXV., pp. 337-338. 10 3^Fráter György pályáját jellemezve megjegyzi: non "puto alienum fore ab institute operis mei breviter recensere, cujus originis fuerit, quibusque módis ad tantum dignitatis fastigium conscenderit, ut ludentis in rebus humanis f ortunae vicissitu­dinem contemplari possimus . " (L. XII., p. 126. ) - Hosszutőthy György, I. Ferdi­nánd követe a portánál Drinápolyban találkozik a rettegett Szulejmán hulláját haza­szállító, ökröktől vont hitvány bolgár parasztszekérrel: ami "rerum humanarum inconstantiae et volubilitatis exemplum praebuit. " (L. XXIII., p. 304. ) 1(3 4^Jellemző a Pető Jánossal elmondatott beszéd: mi magyarok ne egymás ellen harcol­junk, hanem a török ellen, a "Christiani nominis" hostis ellen. (L. XX., p. 240. ) Gyula férfilakosságának derekasabb része nem menekül el az asszonyokkal, hanem megmarad a török ostrom alá kerülő városban: "patriae tuendae studio. " (L. XXIII., p. 288. ) Legszebb a Zrinyi Miklósnak tulajdonított két beszéd - igaz, mind­kettőt Budina után adja -, Zrinyi első beszéde az ostrom kezdetén: harcolnunk kell "pro patria, pro libetate, pro vita", s ha Isten segit és győzünk, "omnia nobis tuta erunt: dignitiae, honores, opes, decus, gloria, libertás, salus, pax, incolumitas patriae cum aris, focis, conjugibus, liberis. Harcoljunk ne csak magunkért, hanem egész Magyarországért, sőt az egész kereszténységért, és nevünk dicsőségéért. Ha elesünk: "fortiter pro patria pugnantibus ... honestissima mors pro patria oppetenda sit", a földön dicsőséget szerzünk magunknak, az égben az örök boldog­ság vár ránk ... "ita vos fidei quam Caesari debetis" követeli. A kirohanás előtt pedig igy szőlitja meg katonáit: "Christiani nominis viri... nos honeste vixisse et decoris veraeque. laudis et. constantiae tenaces e vivis excessisse testemur," örök dicsőségünkre az utókor előtt. (L. XXIII., p. 299. ) Forgách Simon beszéde 1594-ben, a Tura melletti győzelem előtt: "pro Christiani nominis, proque dulcis,­simae patriae a barbarorum Servitute vindicandae gloria"-ért harcoljunk. (L. XXVIII., p. 387. ) - Máshol: Tieffenbach - igaz, ez német ember - megköszöni Pálffynak a segítséget, amit a "Christiana respublica"-nak, a patriának és a Caesar­nak nyújtott. (L. XXVII. vége, p. 380. ) - Felemlíthető még Mansfeld Károlynak, a kitűnő hadvezérnek beszéde, kit Istvánffy igen nagyra becsült: a ti kezetekben van, mondja Masnfeld Esztergom keresztény ostromlóinak, "Christianae Reipublicae et Caesaris decus et propria salus", ugy harcoljatok, hogy "cum dignitate et ho­nore" mehessetek haza. Noha ez inkább az idegen zsoldosoknak szólt, mégis az Istvánffy Históriáját olvasó, természetesen a latinul tudó nemesi magyar katona is tanulhatott belőle. (L. XXIX., pp. 405-406. ) ^Magyar történeti emlékek. Magyaróvárról szólva megemlíti, hogy ez Salamon király recessusa volt. (L. IX., p. 87. ) - Kiissza váráról irva: idemenekült IV. Béla családjával együtt a tatárok elől, s ez volt Diocletiánnak, a keresztények üldöző­jének hazája. (L. XV., p. 154. ) - A visegrádi alsó palotát Carolus Andegavensis épittette (L. XIV., p. 142. ), a váci székesegyházat Géza király. (L. XV. p. 154. ) ­1543-ban Szülejmáij ostromolja Siklós várát, hol Zsigmond császárt a magyarok fogságban tartották. (L. XV., p. 161. ) - Oroszfalut Kálmán Király alapította, s beléje ruténeket telepitett, ezt felemlíti Drégely ostrománál, s később még egyszer. (L. XVI., p. 168. és L. XVIII., p. 203. Oláh Miklós Hungariája nyomán, c. X. § 17. ed. Eperjessy-Juhász. ) - Veszprémnél, 1551-ben emlékeztet rá, hogy itt volt Svatopluk, "Pannoniorum et Marcomannorum" (I ) fejedelmének székhelye, mielőtt a magyarok "subdole" földdel, füvei, vizzel el nem vették országát és életét is. (L. XVII., p. 198. ) - Miksa király koronázásán 1563-ban megemlékezik róla, hogy 384

Next

/
Oldalképek
Tartalom