Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Istvánffy Miklós
102 )L. XXV., pp. 337-338. 10 3^Fráter György pályáját jellemezve megjegyzi: non "puto alienum fore ab institute operis mei breviter recensere, cujus originis fuerit, quibusque módis ad tantum dignitatis fastigium conscenderit, ut ludentis in rebus humanis f ortunae vicissitudinem contemplari possimus . " (L. XII., p. 126. ) - Hosszutőthy György, I. Ferdinánd követe a portánál Drinápolyban találkozik a rettegett Szulejmán hulláját hazaszállító, ökröktől vont hitvány bolgár parasztszekérrel: ami "rerum humanarum inconstantiae et volubilitatis exemplum praebuit. " (L. XXIII., p. 304. ) 1(3 4^Jellemző a Pető Jánossal elmondatott beszéd: mi magyarok ne egymás ellen harcoljunk, hanem a török ellen, a "Christiani nominis" hostis ellen. (L. XX., p. 240. ) Gyula férfilakosságának derekasabb része nem menekül el az asszonyokkal, hanem megmarad a török ostrom alá kerülő városban: "patriae tuendae studio. " (L. XXIII., p. 288. ) Legszebb a Zrinyi Miklósnak tulajdonított két beszéd - igaz, mindkettőt Budina után adja -, Zrinyi első beszéde az ostrom kezdetén: harcolnunk kell "pro patria, pro libetate, pro vita", s ha Isten segit és győzünk, "omnia nobis tuta erunt: dignitiae, honores, opes, decus, gloria, libertás, salus, pax, incolumitas patriae cum aris, focis, conjugibus, liberis. Harcoljunk ne csak magunkért, hanem egész Magyarországért, sőt az egész kereszténységért, és nevünk dicsőségéért. Ha elesünk: "fortiter pro patria pugnantibus ... honestissima mors pro patria oppetenda sit", a földön dicsőséget szerzünk magunknak, az égben az örök boldogság vár ránk ... "ita vos fidei quam Caesari debetis" követeli. A kirohanás előtt pedig igy szőlitja meg katonáit: "Christiani nominis viri... nos honeste vixisse et decoris veraeque. laudis et. constantiae tenaces e vivis excessisse testemur," örök dicsőségünkre az utókor előtt. (L. XXIII., p. 299. ) Forgách Simon beszéde 1594-ben, a Tura melletti győzelem előtt: "pro Christiani nominis, proque dulcis,simae patriae a barbarorum Servitute vindicandae gloria"-ért harcoljunk. (L. XXVIII., p. 387. ) - Máshol: Tieffenbach - igaz, ez német ember - megköszöni Pálffynak a segítséget, amit a "Christiana respublica"-nak, a patriának és a Caesarnak nyújtott. (L. XXVII. vége, p. 380. ) - Felemlíthető még Mansfeld Károlynak, a kitűnő hadvezérnek beszéde, kit Istvánffy igen nagyra becsült: a ti kezetekben van, mondja Masnfeld Esztergom keresztény ostromlóinak, "Christianae Reipublicae et Caesaris decus et propria salus", ugy harcoljatok, hogy "cum dignitate et honore" mehessetek haza. Noha ez inkább az idegen zsoldosoknak szólt, mégis az Istvánffy Históriáját olvasó, természetesen a latinul tudó nemesi magyar katona is tanulhatott belőle. (L. XXIX., pp. 405-406. ) ^Magyar történeti emlékek. Magyaróvárról szólva megemlíti, hogy ez Salamon király recessusa volt. (L. IX., p. 87. ) - Kiissza váráról irva: idemenekült IV. Béla családjával együtt a tatárok elől, s ez volt Diocletiánnak, a keresztények üldözőjének hazája. (L. XV., p. 154. ) - A visegrádi alsó palotát Carolus Andegavensis épittette (L. XIV., p. 142. ), a váci székesegyházat Géza király. (L. XV. p. 154. ) 1543-ban Szülejmáij ostromolja Siklós várát, hol Zsigmond császárt a magyarok fogságban tartották. (L. XV., p. 161. ) - Oroszfalut Kálmán Király alapította, s beléje ruténeket telepitett, ezt felemlíti Drégely ostrománál, s később még egyszer. (L. XVI., p. 168. és L. XVIII., p. 203. Oláh Miklós Hungariája nyomán, c. X. § 17. ed. Eperjessy-Juhász. ) - Veszprémnél, 1551-ben emlékeztet rá, hogy itt volt Svatopluk, "Pannoniorum et Marcomannorum" (I ) fejedelmének székhelye, mielőtt a magyarok "subdole" földdel, füvei, vizzel el nem vették országát és életét is. (L. XVII., p. 198. ) - Miksa király koronázásán 1563-ban megemlékezik róla, hogy 384
