Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Erdélyi történetírás a XVII. században

erős megfigyelőképességére vezetek vissza. Az, hogy a korában dűlő vallási ellenté­teket Euclides párhuzamos vonalaihoz hasonlitja, melyek sohasem fognak találkozni, már maga is az "egzakt" tudományok iránti érdeklődést és azokban való bizonyos jártasságot tanusit Szamosközyben. De ez csak hasonlatképpen odavetett megjegy­zés. 95) Azonban Szamosközy oly bámulatos pontossággal figyeli meg és irja le az er­délyi folyőkat'6) j oly szabatos megfigyelésre valló aprólékossággal irja le a két nagy mezőgazdasági pusztitó: a cserebogár és a kolombácsi légy alakját, életmódját és kár­tételeit, hogy ez természettudományos érzéken felül egyenest természetrajzi tanul­mányokra is mutathat: nagy sokoldalúságra a Szamosközy (s többi akkori történetírónk) műveltségén uralkodó humanisztikus (filológiai, filozófiai, történeti, jogi) képzettség mellett. Istvánffynál is látni fogjuk majd, különös természeti tünemények (meteorok, Szent Elmo tüze stb. ) leírásában ugyanezt a szabatos természet-megfigyelést és meg­határozást. Természeti tünemények, kuriózumok, rendellenességek (időjárási kataszt­rófák) is erősen foglalkoztatták Szamosközyt, ki nem mentes különben kora babonasá­gától sem. Hisz a számok misztikus erejében - ezt már ismételten láttuk. - Hogy az alchymiát annyira lebecsüli - Báthory Zsigmondot dicséri, amiért ez "abstinuit alchy­mia", ... ami "vanissimi cuiusque impostoris ludibriuma" (XXVIII., p. 226.) -, azt bizonyára az e cimen véghezvitt csalások és kuruzslások miatt tette. Tudjuk, az ujabb kutatások kiderítették, hogy a XVI. -XVII. században (és korábban is) az alchymia már nem megvetendő tudományos kémiai ismereteket, módszereket, eredményeket is elért, s hogy az un. "aranycsinálás" anyagok átalakítása, nem tartozik a lehetetlenségek és szélhámosságok közé. Szamosközy ócsárolja az alchymistákat, nem ismerve fel a kü­lönbséget csalók, üzletelők és komoly törekvésű kémikusok közt, de buzgón hisz az előjelekben és jóslatokban. Történeteiben gyakran találkozunk a legkülönbözőbb "pro­digiumok" leírásával, úgyhogy ő szerinte az ilyesmik az eseményeket nemcsak beje­lentik, hanem azoknak egyenest előzményeit képezik, melyekből azok szükségképpen következnek. A nagyszebeni csatát, s vele Báthory Endre katasztrófáját maga Isten je­lentette be. 97) 1599. június 10-én szörnyű orkán söpri végig Erdélyt, amit rossz elő­jelnek magyaráztak, s a következmények ezt igazolták is. 98) Akkor is óriási forgó­szél pusztitja Kolozsvárt, mikor az Székely Mózesnek megadta magát: "putares omnes Democriti atomos sedibus suis ejectas regnoque pulsas ... furenti ac volatica con­fusione in antiquum Chaos dissipatas esse ac iterum in nova corpora coalescere, novosque rursus mundos condere meditari. " Ez rossz előjel, s a következő szeren­csétlen események ezt az előjelet is igazolták:"fidem fecejunt, uti vix unquam fallit prodigia eventus ". - A krakkai csillagjósokat Szamosközy ugyan elitéli, mert ezek Üz­letszerűen, minden alap nélkül küldik szét az egész világba jóslataikat (XXVIII., p. 101. ), s az is lehet guny, amit a Mihály vajda által Mária Krisztierna főhercegnőnek küldött kétfejű borjúról ir (Szekfü, i.h. 66-67. ), de viszont azt is láttuk már, hogy a székelyek jóstehetsége, egyes jóslataik beteljesedése minő hatással volt Szamosközy történetfilozófiájának kialakítására. Szamosközy előadása mindig igen élénk, megelevenítő, ő velemegy az esemé­nyekkel, és érzelmes, szenvedélyes, többnyire keserű, olykor gúnyos megjegyzésekkel, bölcselgetésekkel kiséri azokat. Fő kompoziciós elve az időrendi, mint akár Forgáché, akár Decsyé, akár 1st- « vánffyé, hogy csak a legközelebbieket, és azok közül is a legnagyobbakat említsem a magyar történetírókból. Szerkesztése meglehetősen laza, túlságosan sok "diverticu­lum"-ot ékel előadásába, - a két legérdekesebb a székelyekről szóló, s a várak hiá­nyát felpanaszló - és sokszor bonyolódik adomaszerü epizódok elbeszélésébe, vagy olyan jelentéktelen részletecskékbe, hogy maga is érzi azok fölösleges, az előadás menetét zavaró voltát. 99) De meg a legkülönbözőbb forrásokból meritett hiranyagot: 291

Next

/
Oldalképek
Tartalom